BevezetésTartalomjegyzékI. rész: Bevezetés, az Internet bemutatásaII. rész: Az Internet használata vállalati környezetbenIII. rész: A World Wide Web, az Internet leggyakrabban használt felülete
ÖsszefoglalásAnnotációIrodalomjegyzék, forrásokMellékletKósa István Homepage-e
 
 


A World Wide Web, az Internet leggyakrabban használt felülete

 
1. Fejlõdési tendenciák

 
1.1 A weblapok kialakulása

    A weblap, a számítástechnikai kifejezéstár segítségével megfogalmazva, egy olyan multimédiás felületet nyújtó file, ami az Internet alkotta világméretû hálózat segítségével bárhonnan elérhetõ és megjeleníthetõ. Ez gyakorlatilag egy, a szövegszerkesztõk által létrehozható dokumentumokhoz hasonló file, melyet valamilyen weblapszerkesztõ programmal vagy a szintatika ismeretében, a hagyományos programozási úton, azaz parancsok és utasítások beírásával (“editálással”) lehet létrehozni. Az oldalak írásához használt programnyelv az un. HTML, (Hypertext Markup Language) melynek a kezdetektõl fogva újabb és újabb verziói alakultak ki. Ezekhez kapcsolódik az egyre több helyen alkalmazott Java és JavaScript programnyelv (a SUN Microsystems Inc. fejlesztése), mely a számítógép típusától függetlenül alkalmazható, interaktív elemeket és mozgó részeket is tartalmazó, az Interneten terjeszthetõ programok vagy programrészletek létrehozására alkalmas.

    A weblapok létrejöttének idõpontját tehát a Mosaic nevû böngészõ-program felbukkanásához köthetjük. A Mosaic elõtt az Interneten a Gopher használata volt a legelterjedtebb, ám ez a szolgáltatás csak karakteres információk azonnali megjelenítésére alkalmas. A Mosaic, azért számít mérföldkõnek az Internet történetében, mert ez tette lehetõvé elõször az un. grafikus felületek használatát, azaz már nem csak karakterek és kétszínû monochrom képernyõn látható szövegek jelenhettek meg, hanem képek, különbözõ stílusú szövegek is. A grafikailag is látványos oldalak létrejötte után már nem volt kérdés, hogy az összes multimédiás lehetõséget ki fogják használni az Interneten. A képek felbontása és minõsége egyre jobban javult, az animált képeket, a hangokat és zenéket is tartalmazó oldalak, a videofilmekkel együtt már képessé tették a World Wide Web-et a nagyobb tömegek meghódítására. Jelenleg a legkorszerûbb weboldalak már-már a televízióhoz hasonló látványt nyújtanak.
 
1.2 A Netscape kontra Microsoft böngészõ-háború

    Az Internet világának egyik mindennapos vitatémája az, hogy ki melyik böngészõ-program segítségével nézegeti az Internetet. A böngészõ-programok jelentõsége elvitathatatlan, hiszen ezek használata elengedhetetlen az Internethez. A WWW megszületésekor a Mosaic jelentette az etalont, ám néhány fejlesztõmérnök kilépésével hamarosan létrejött a Netscape Communication Corporation és software-ével átvette a vezetést a piacon. A Netscape az egyik legmeredekebb karriert befutott számítástechnikai céggé vált, ezt kedvezõ tõzsdei szereplése is alátámasztotta. Ennek ellenében lépett fel a ma már csak software-óriásként emlegetett és eredetileg az operációs rendszerek piacán kezdõ Microsoft Corporation. Mivel a világ személyi számítógépeinek legtöbbjén, a felhasználók oldalán valamilyen Microsoft Windows alkalmazás illetve operációs rendszer mûködik, kézenfekvõ volt, hogy ezek mellett megjelent a Microsoft böngészõje is. Jelenleg az un. böngészõ-háború a két cég legújabb verziójú termékei között folyik (Netscape Communicator 4.0 és Microsoft Internet Explorer 4.0). Mindkét cég a számítógépgyártókkal kötött megállapodásokkal igyekszik pozíciókat nyerni és a felhasználókat magához kötni.

    A két software között lényegi különbség nincsen, inkább csak a megjelenés és az apróbb kényelmi funkciók mások. Mindkét program szabadon beszerezhetõ és telepíthetõ, 1998 márciusától pedig a böngészõ-háború újabb lépéseként, az Internet Explorer mellett az eddig csak az oktatási és nonprofit szféra számára ingyenes Netscape Communicator is szabadon használható. Fontos megjegyezni még, hogy egy számítógépen egyszerre mindkét böngészõ is telepíthetõ, a tulajdonos pedig tetszés szerint váltogathatja õket.

    A Microsoft-tól kézenfekvõ lépés volt, hogy operációs rendszerével együtt készen fogja szállítani a böngészõjét, azaz integrált termékként próbálja eljuttatni az Explorer-t a felhasználókhoz. Ennek jogosságát a versenytárs és az Egyesült Államok felügyelõ hatóságai vitatják emiatt jelenleg is perelik a Microsoft Corporation-t.

    E jelenségek magyarországi vetülete hasonló a világpiacéhoz, az erõteljes Microsoft terjeszkedés mellett a Netscape kismértékû túlsúlya jellemzi a piacot. A Netscape helyzete az utóbbi hónapokban világviszonylatban romlott, a cég vesztett piaci értékébõl és alkalmazottak elbocsátására is kényszerült.

    A jövõ valószínûleg a Microsoft további térnyerését fogja hozni, ám a közeljövõben a böngészõpiacon valószínûleg egyik cég sem fog monopolhelyzetbe jutni.

1.3 Televízió vagy számítógép ?

    Az Internet nagyarányú elterjedésének egyik feltétele, a számítógéppel rendelkezõ háztartások magas száma. A személyi számítógép újszerûsége és a kezelési nehézségeirõl alkotott elképzelések sok lehetséges fogyasztóban ellenszenvet és az Internettõl való elzárkózást váltanak ki. Tény, hogy a személyi számítógép jelenleg még az Internet használatban vezetõnek számító Egyesült Államokban sem tartozik a háztartásokban az alapvetõ mûszaki berendezések közé. Hangsúlyozottan érvényes ez Magyarországra is, ahol a lakosság mindössze 2-3 %-a használja az Internetet.

    E probléma illetve a számítógépekkel szembeni bizalmatlanság áthidalására született a koncepció és vele egy termék: a set-top-box, ami egy már általánosan elfogadott háztartás eszköz, a televízió segítségével viszi be az Internetet az otthonokba. A set-top-box olyan készülék, mely egy mûholdvevõhöz hasonlóan a TV mellett kerül elhelyezésre, a képernyõn azonban az Internetrõl származó információk jelennek meg, ugyanúgy, mint a számítógép képernyõjén. Az irányításhoz egy billentyûzetre és egy távirányítóra van szükség, ami akár zsinór nélkül is mûködtetheti a készüléket. Ezek a berendezések, újszerûségük miatt valószínûleg még nagyon sokat fognak változni. Jelenleg a gyártó cégtõl függõen tartalmaznak a számítógépeknél általánosan használt eszközöket.

    Nehéz tendenciákat meghatározni a set-top-box-al kapcsolatban. A két fejlõdési irányt leegyszerûsítve: a számítógép TV-vé fejlesztése vagy a TV számítógépesítése lehet. Az elsõ esetben a jelenlegi számítógépek irányíthatóságának egyszerûsítésére, a képernyõk méretének a TV-kéhez való közelítésére illetve további jelentõs minõség és sebesség javulásra lehet számítani. Ezzel szemben állhat a TV-gyártók törekvése, akik a jövõben un. intelligens dobozokat gyárthatnak, melyeknek beépített része az Internet elérési lehetõség.

    Nem elhanyagolható annak figyelembevétele, hogy a televízió és az Internet által nyújtható információs tömegnek a fogyasztókra gyakorolt hatása igen nehezen becsülhetõ. Jelenleg is rengeteg TV-csatorna áll rendelkezésre, az Internetet használók pedig az egész hálózatnak mindössze töredékeit láthatják, hiszen a több millió oldalas kínálatot lehetetlen bejárni. A fogyasztók információ-felvételi képessége természetesen korlátozott, telítõdésük akár a technológiától való elforduláshoz is vezethet. Érdekes elemzésekre ad lehetõséget, de ennek a munkának nem tárgya, az említett jelenségek társadalmi hatásainak vizsgálata.
 
1.4 A Network Computer (NC)

    A set-top-box-tól nehezen választható el a World Wide Web népszerûsödésének egy másik említést érdemlõ területe az un. NC-k elterjedése. A koncepció tulajdonképpen a számítógépes hálózatok elterjedésének eredménye, a számítógépek egyszerûsítését tûzte ki célul. Az NC egy olyan “lebutított” funkcionális számítógép, amely nem rendelkezik saját nagy kapacitású merevlemezzel, hanem az alkalmazásokat és a hozzájuk kapcsolódó adatokat a hálózatról tölti le, bárhol ahol megfelelõ csatlakozó van hozzá. Ehhez szükség van egy nagyteljesítményû server-re és megfelelõ sebességû adatátvitelre.

    A NC természetesen az Internet használatára is alkalmas, sõt fõként ezt szolgálja a létrejötte. Több cég is célkitûzései közé sorolja az NC-k elterjesztését, de ez a gyakorlatban még nem indult meg, bár az ötletet már 1995-ben megfogalmazta az azóta is úttörõnek számító Larry Ellison, az Oracle Corporation elsõ embere.

    Az elterjedésnek több akadálya is lehet: gyenge server-háttér, lassú kapcsolat, a kompatibilitás hiánya, a gépek jelenlegi magas ára.

    Az NC technológia mindenképpen az Internet szellemiségével egy irányba mutat, ám tömeges elterjedéséhez az elõbb sorolt problémák leküzdésére illetve a mobilitás és az olcsóság hangsúlyozására kell törekedni. Ha ezt sikerül elérni, akkor az NC akár fel is válthatja a mai PC-ket és az elsõ számú WWW-t közvetítõ eszközzé válhat.

 
2. A weblapkészítés piaca Magyarországon
 

2.1 Egy kialakulóban lévõ új piac

Az elsõ magyarországi weblapok megjelenése a Mosaic elterjedésével közel egyidõben kezdõdött, értelemszerûen elsõsorban az Internet alapbázisának számító oktatási és kutatási intézményeknél. A hazai weboldalak, folyamatosan lépést tartva a mérvadónak számító amerikai tendenciákkal, a kereskedelmi Internet-szolgáltatók 1995-96-os megjelenése után indultak rohamos fejlõdésnek. Az Internet-szolgáltatók lehetõvé tették a hozzáférést az oktatási és kutatási szférán kívülieknek illetve az üzleti vállalkozásoknak.

Egyre több egyéni és intézményi weblap jelent meg magyar nyelven, kisebb-nagyobb lökést adva ezzel a hálózat továbbterjedésének. A weblapok számának növekedésével kialakult az igény a megfelelõ tudással rendelkezõ számítástechnikai szakembergárda meglétére is. Ezzel a lépéssel elérkeztünk napjainkhoz, mely idõszak még mindig csak egy kialakulóban lévõ piac elsõ stádiumának számítható. Jelenleg számos webdesign stúdió illetve magánszemély foglalkozik weblapok tervezésével illetve a hozzájuk tartozó szolgáltatások nyújtásával. A skála az egyszerû, csak karakteres verzióktól a részletesen kidolgozott és grafikailag is mûvészien megvalósított oldalakig terjed.

 

2.2 A weblapról, mint termékrõl

 2.2.1 Jellemzõk és elhelyezés a vállalat mûködésében

    Az alapszintû weblapszerkesztés egy gyakorlott felhasználó számára könnyen megtanulható feladatot jelent. Az ehhez szükséges software az Internet segítségével beszerezhetõ vagy már részét képezi a böngészõ-programnak. A bonyolult és grafikailag is látványt nyújtó oldalakhoz természetesen további software-ekre és szakismeretre van szükség.

    Egy funkcióját megfelelõen ellátó weblap elkészítéséhez a fentiek mellett az Internet szokásainak, íratlan szabályainak, a Netikett-nek az ismerete is elengedhetetlen. Ezekkel az ismeretekkel pedig általában csak azok rendelkeznek, akik már több órát vagy akár napokat töltöttek a böngészéssel, a különbözõ webkikötõk megismerésével.

    A fentieket figyelembe véve nehéz feladat meghatározni, hogy egy weblap mennyire fizikai vagy szellemi termék illetve szolgáltatás. Az oldalak elõállítása gyakorlatorientált programozói és grafikusi feladat, mely a megrendelõ által megadott információk feldolgozását jelenti. Ebben az értelemben a weblap egy termék, mely fizikailag egy számítógépes file-ként kerül elhelyezésre egy server-en, és elérhetõ a világ bármely pontjáról az Internet segítségével. Az oldal szerkezetének, a részek egymáshoz rendeltségének kialakítását viszont már szellemi terméknek is tekinthetjük, hiszen ehhez szükséges az Internet ismerete illetve egyfajta kreatív gondolkodás is. A szolgáltatások kategóriájára utal az a tényezõ, hogy a weblap elhelyezése egy Internet-szolgáltató telephelyén történik. Az elhelyezés után a weblap fenntartása és frissítése szolgáltatás, melyet végezhet maga a megrendelõ megfelelõ képzettségû alkalmazottja, de ennek megvalósításához általában továbbra is szükség van az Internet-szolgáltatóra. A weblaptervezés újszerûségébõl következik, hogy a hozzáértés nehezen állapítható meg. Ez az ismeretanyag egyenlõre egyik egyetem vagy fõiskola tananyagában sem szerepel súlyozottan (inkább csak fakultatív tárgyként), a számítástechnika oktatással foglalkozó cégek kínálatában pedig az “Internet kezelési ismeretek” után most jelenik meg lassan a “Webtervezés” elsajátításnak lehetõsége.

    A weblap eddig nem említett tulajdonságai közül talán a legfontosabb, hogy aktualizálása gyakorlatilag azonnal megvalósítható, azaz nem kell számolni például az újságoknál szokásos nyomdai átfutási idõvel. A számítógépes file elkészülése és server-re tétele után azonnal látható az eredmény. Ennek következménye azonban az újságokénál is gyorsabb elavulási idõ. Nem véletlen, hogy rengeteg oldalon találhatók már folyamatosan változó információk és percnyi aktualitásokat is, s ennek tekinthetõ a rádió és TV adások Interneten keresztüli sugárzása is.

    A weblapnak egyaránt kell tükröznie a vállalat és termékeinek arculatát, de szerepe nem szûkíthetõ pusztán arculati tényezõvé, hiszen olyan fajta szolgáltatás nyújtására is alkalmas, amire más eszköz nem.

    Az Internet újszerûségébõl következik, hogy nehezen meghatározható, pontosan milyen szerepet kell betöltenie egy vállalat mûködésében. A vállalat marketing tevékenységén belül egyaránt kapcsolódhat a direct marketing-hez illetve a reklámhoz, a public relations-hez vagy a vállalati image kialakításához. Ugyanakkor mindezt az informatikai vagy számítástechnikai részleg munkatársainak segítségével kell megvalósítani. Az Internet mûködéséhez kapcsolható az adatbázisok kezelése és bõvítése valamint az információ rendelkezésre bocsátása is, ami cégszerkezettõl függõen megint újabb egységeket érinthet. Hosszabb távon az Internet szerepvállalásáról a vállalat mûködésében többféle elképzelés is létezik. Ha jelenleg futurisztikusnak is tûnik, de elképzelhetõ, hogy a jövõben az összes vállalati információ egy nagy csatornán fog áramlani elektronikus formában, és ezt a világhálózatot már nem is Internetnek fogjuk hívni. Ennek a koncepciónak a megvalósulása az információs szupersztráda létrejöttét jelentené, ám ennek valóságos mûködésérõl egyenlõre még csak találgatások folynak.

    Az említett elképzelések mellett az Internet újszerûsége gyakori szervezeti ellenállást is kiválthat a vállalatoknál, melynek lehet oka generációs probléma, de egyszerûen csak a merõben új szemléletmód és információkezelési technikától illetve munkahelyvesztéstõl való félelem is.

    A vállalat Internetes jelenlétét megvalósító weblapok tartalmának és formájának meghatározása tehát stratégiai gondolkodást és az Internethez kapcsolódó tevékenység szervezeten belüli meghatározását követeli a vállalatoktól. Ezt jelenleg a legtöbben egyenlõre csak próbálgatják megvalósítani.

2.2.2 A domain nevek jelentõsége

    A weblapok, a World Wide Weben, a böngészõ navigációs mezõjébe az un. URL (Uniform Resource Locator) cím begépelése nyomán érhetõek el. Például:

http://www.nepszabadsag.hu
http://www.ibm.com
http://www.swan.ac.uk

    A “www.” után következõ betûkombinációt nevezzük domain névnek. Ez a rövid sor már információt ad arról, hogy mi található az adott weblapon. Az Internet újszerûsége miatt ezen a területen sem teljesen egységes a szabályozás. A példaként említett oldalak alapján a következõ információkat szûrhetjük le az oldalak felkeresése nélkül.

    A “.hu” illetve “.uk” kétbetûs végzõdés a weblap származási helyét jelzi, ami ebben az esetben Magyarország illetve az Egyesült Királyság. Az Egyesült Államok, az Internet hazájaként, nem használ országra utaló végzõdést, hanem az utolsó három betûvel a weblap birtokosának profiljára utal. Az adott példában a “com”, egy profitorientált vállalatot jelent. Ehhez hasonlóan a “mil” katonai, az “edu” oktatást, az “org” nonprofit szervezetet, a “gov” kormányzati szervezetet, a “net” pedig az egyik kategóriához sem tartozó weblapot jelez. Az Egyesült Államokon kívül két féle megoldást használnak. Az egyik az ország végzõdés elé illeszti a “ac” (academic), “co” (company) stb. betûket (például az Egyesült Királyságban), míg a második, s ezt követi a magyar gyakorlat is, nem ad ilyen megjelölést.

    Az WWW-n megjelenni kívánó profitorientált vállalatok számára elsõrendû szempont, hogy könnyen megjegyezhetõ vagy akár kitalálható domain nevük, azaz címük legyen, hiszen így érik el a legtöbben oldalaikat. Az egyes címek megszerzéséért versengenek vagy versengtek a cégek. Az Internet szabadelvûségének megfelelõen, elvileg bármilyen domain név bejegyezhetõ az Egyesült Államokban, bár ez már nem egy vitás esethez, perhez vagy a domain nevek egyszerû felvásárlásához illetve áruba bocsátásához vezetett. A magyarországi szabályozás ennél szigorúbb elveket alkalmazva, csak az azonos nevû jogi személyiséggel bíró szervezetnek engedi meg a bejegyzést a “cégnév.hu” címen. E mellett azonban “.com” végzõdéssel bármilyen néven be lehet jegyezni magyar vállalatokat is.

    A saját domain név általában magas költsége mellett, az Internet-szolgáltató biztosíthat olcsóbb megoldást is. Egy képzeletbeli “Fantom” nevû cég számára, például az Elender Kft. ill. a MATÁV szolgáltatóknál ezek a következõk lehetnek:

http://www.matav.hu/uzlet/fantom http://www.fantom.elender.hu
http://www.matav.hu/business/fantom http://www.elender.hu/fantom
http://www.fantom.matav.hu/ http://www.elender.hu/~fantom
 
A sorrendben egymást követõ címek egyre olcsóbb megoldást jelentenek, hiszen a cím egyben reklámot jelent az Internet-szolgáltatónak és sokkal kevésébe megjegyezhetõ, mint például a http://www.fantom.hu cím.

    A domain nevek kiadásában 1998 szeptemberétõl alapvetõ változások várhatóak, mivel ekkor jár le az amerikai Network Solutions konzorcium monopóliuma és ezt követõen több magáncég fogja végezni a regisztrációt. Tervezik új végzõdések bevezetését is (firm, shop, rec stb.) ezekre már most lehet elõregisztrációt kérni, de technikailag annak sincs akadálya, hogy bármilyen végzõdést kaphassanak a domain nevek.

    A magyar szabályozás kialakításáról is folyik a vita (ennek egyik színtere volt az Internet Galaxis 1998. február 26. - március 4., Budapesten, az Iparmûvészeti Múzeumban), és elképzelhetõ, hogy a hazai gyakorlatba is bekerül majd a cégprofilra utaló rövidítés.
 

2.2.3 Néhány szó a szerkezeti felépítésrõl

    A részegységek és a szerkezet tekintetében egy átlagos weblap a következõ követelményeknek kell, hogy megfeleljen:

2.3 Árazás

    A weblapok árazása, a jelenlegi magyarországi helyzetet tekintve, kevés tényezõre támaszkodhat. A piac egészen új és kialakulatlan, nehéz fix és az egész piacra jellemzõ árakat meghatározni. A szereplõk közt megtalálhatók az Internet-szolgáltatók web-es részlegei, az eddig multimédiás programozással foglalkozó cégek illetve magánszemélyek is, akik alkalmi jelleggel készítenek weboldalakat. A lehetséges vásárlók skálája igen széles, elvileg minden vállalat, intézmény vagy akár magánszemély elkészíttetheti saját weblapját, annak megfelelõen, hogy ezt tevékenységébe hogyan tudja beilleszteni.

    A lapokat készítõk hozzáértése az elõzõekben említett okok miatt korlátozottan mérhetõ, és ez is nehezíti a pontos árak meghatározását. A legtöbb cég saját weblapján a tervezés árát egyedi, testre szabott megállapodáshoz köti.

    A fentiekbõl következik, hogy az egyenlõre meglehetõsen szûk piac árai a felvevõképességhez kell, hogy igazodjanak. Bár folyamatosan jelennek meg a különbözõ cégek és intézmények weblapjai az Interneten, a megjelenés mögött inkább áll az a meggondolás, hogy valamivel jelen kell lenni ezen az új területen, mint egy stratégiailag kidolgozott koncepció az Internet adta lehetõségek kiaknázására.

    A weblapkészítés árának meghatározásához a következõ részleges piackutatást végeztem. A legnépszerûbb magyarországi weboldalak tervezõirõl, illetve a fõbb Internet-szolgáltatók webstúdióiról készült a következõ lista:
 

Cégnév és Internetes elérhetõség
Fõbb referenciák
Alt Kirowski 

http://www.kirowski.com

PracSYS Kft. 

http://www.pracsys.hu 

Reuters Hungary 

http://www.reuters.hu

Pók Design 

http://www.pok.hu

AT&T Magyarország 

http://www.att.hu

Szerencsejáték Rt. 

http://szrt.interware.hu

Euroweb 

http://www.euroweb.hu

Generali Biztosító 

http://www.generali.hu

Digital Magyarország 

http://www.digital.hu

Datanet 

http://www.datanet.hu

Danubius Rádió 

http://www.danubius.hu/

Privát Profit Magazin  

http://www.privatprofit.hu/

Elender Internet Studio 

http://www.elender.hu

Juventus Rádió  

http://www.juventus.hu/

MALÉV  

http://www.malev.hu/

Irisz Multimédia 

http://www.irisz.hu

Internetto TV  

http://tv.internetto.hu/

 
P-K4 (iSYS) 

http://www.p-k4.com

Hungarian Link Exchange  

http://hle.isys.hu

NetStart  

http://netstart.isys.hu/

Extreme 

http://www.extreme.hu

Részletes RTV Újság  

http://www.extreme.hu/rtvujsag

Frei Dosszié 

http://www.extreme.hu/dosszie

 
 A kutatás alapjául egy már meglévõ weblap, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Marketing Tanszékének ideiglenes weblapja szolgált. A weblap tartalma másodlagos volt, inkább a design, a szerkezeti megoldás és az egyéb szolgáltatások árainak feltérképezése volt a cél, mivel ez a legtöbb weblapon hasonló sémát követ és így jobban általánosítható. A weblap kibõvített változatára kértem árajánlatot a felsorolt cégektõl, illetve aktualizáltam az általuk a saját weblapjukon közölt árakat a webtervezésre vonatkozóan. (a tervezett weblapra árajánlatot kérõ E-mail a 4. mellékletben olvasható) A weblap szerkezetét igyekeztem úgy kialakítani, hogy az egy átlagos terjedelmû és szerkezetû Internetes megjelenésnek feleljen meg, illetve a legtöbbször elõforduló szolgáltatásokat tartalmazza. A felsorolt cégeknek a mellékletben található E-mail-t illetve alább az oldal szerkezetét leíró weblap térképet (sitemap) küldtem el:

 
    Az adatokat nem kívánom cégekre lebontva bemutatni, mivel az elemzés célja a weblapok készítéséhez kapcsolódó árképzés bemutatása, nem pedig a cégek árainak összehasonlítása.

    Az árak inkább tájékoztató jellegûek és direkt módon nem is alkalmazhatók, mivel egy komplett weboldal kialakítása során általában egyedi igényeknek is meg kell felelni, mely az árral kapcsolatos további módosítást vonhat maga után.

    Egy komplett weboldal elkészítésnek költsége az alábbi táblázatban található részekbõl állhat össze.
 

Kategória Ár
Komplett programozás  
layout (design vagy arculat) kialakítása 15 000 - 150 000 Ft 
teljes HTML programozás 125 000 - 180 000 Ft
 
Kategória Ár
Objektumok és szolgáltatások  
egy oldal* szerkesztésének ára 2500 - 5000 Ft
meglévõ oldal aktualizálása, új generálása 3000 Ft
meglévõ oldalon csak szövegcsere 500 - 1500 Ft
számláló: szöveges, grafikus 500, 1000 - 8000 Ft
vendégkönyv 1500 - 10 000 Ft
kitölthetõ és elküldhetõ ûrlap (form) 5000 Ft 
grafika vagy logo elkészítése 500 - 3000 Ft
navigációs-gombterv, egy gomb kivitele 3000, 500 Ft
grafikus feliratterv, egy felirat kivitele 8000, 2000 Ft
szöveg tördelés (A4-es oldal) 500 Ft
animáció egyedi megállapodás
JAVA alkalmazás** egyedi megállapodás
adatbázisok egyedi megállapodás
programozási díj 4000 Ft/óra
Folyamatosan fizetendõ költségek:  
karbantartás havi díja 

oldalanként 

teljes weblap karbantartás

1000 - 2000 Ft 

25.000 Ft

domain név regisztráció  

csak egyszeri regisztráció 

regisztráció utáni havi díj

5000 - 24750 Ft 

1500 - 4000 Ft

      A fentiekbõl az a következtetés szûrhetõ le, hogy egy teljes weblap árának kialakítása kétféle úton valósulhat meg.

    Az elsõ változat szerint az ár két nagyobb összetevõre bontható: a layout (arculat vagy design) kialakításra illetve a programozásra, melyek közel azonos nagyságrendet képviselnek. Ebben az esetben az “objektumok és szolgáltatások” alatt említett tételek értelemszerûen benne foglaltatnak az árban.

    A második verzió szerint az oldal összetevõi külön-külön objektumonként és szolgáltatásonként megállapított díjtételekre bonthatók. Ezek az egyedi igényeket figyelembe véve együttesen adják ki a weblap elkészítésének teljes díját.

    A költségeket követik a havonta vagy hosszabb idõszakra vonatkozó, folyamatosan fizetendõ fenntartási, statisztika-készítési és regisztrációs díjak, melyek szintén a weblap elkészítéséhez kapcsolhatók. Az Internet elõfizetés és a tárolási terület költségeire nem térek ki részletesen, mivel ez nem kapcsolódik szorosan a weblapkészítés piacához.

    Az elõzõekben ismertetett Marketing Tanszék próba-weblap költsége, a felsorolt árak ismeretében, 150 000 - 330 000 Forint között mozog, mely ár nem tartalmazza a domain név regisztrálás, statisztika készítés és fenntartás költségeit. A széles ársáv azt a feltételezést támasztja alá, hogy a kialakulóban lévõ weblappiac egyelõre teljesen szabadáras. Ennek megfelelõen a tervezõk által elkérhetõ összeg korlátja a piac felvevõképessége, olyan árakat próbálnak kialakítani, amely nem riasztja el a jövõben weblap készíttetést tervezõ cégeket, ugyanakkor megfelelõ exkluzivitást biztosít az egyedi multimédiás megjelenés értékesítésének.

 
2.4 Értékesítési hely

    Az értékesítési hely meghatározása a weblapokkal kapcsolatban több speciális problémát is felvet. Az egyik legfontosabb tényezõ ezek közül, hogy a kezdeti stádiumban lévõ piacon jelenleg nem beszélhetünk a weblapok tömeges elõállításáról illetve értékesítésérõl. Az Internet nagyobb arányú elterjedésével várhatóan a weblapok megrendelõinek és a tervezést végzõknek a száma is ugrásszerûen nõni fog. Ennek a tendenciának fontos eleme az iskolai számítástechnika-oktatás továbbfejlesztése valamint a SULINET program sikeressége, hiszen egy Interneten felnövõ új nemzedék már természetesnek tekinti a számítógép és a hálózat használatát.

    Értékesítési rendszerrõl vagy értékesítési útról nehezen beszélhetünk. Amennyiben egy vállalat úgy dönt, hogy elkészítteti saját weblapját, ennek megvalósítására kézenfekvõ megoldás lehet az Internet-szolgáltató webtervezõinek/webstúdiójának (ha van ilyen) felkérése, azaz az értékesítés ebben az esetben az Internet-elõfizetéshez kapcsolódhat. Az értékesítési rendszerbe ebben az esetben a nagyobb Internet-szolgáltatók partnerei vagy forgalmazói léphetnek be, és kínálhatják fel a saját vagy a szolgáltató általi webszerkesztés lehetõségét. Ennek megvalósításához elõzetes megállapodásra van szükség a szolgáltató és forgalmazó között, mivel egy-egy megrendelés elnyerésénél konkurenciát is jelenthetnek egymásnak.

    A weblap elkészítéséhez a vállalat felkérhet más külsõ, csak speciálisan a tervezéssel foglalkozó személyt illetve céget, de megoldhatja mindezt saját belsõ gárdájának segítségével is. A tervezés alapfeladatait és a grafikai megvalósítást bármilyen külsõ tervezõ elvégezheti, ám az adatkezeléshez és az un. server-specifikus megoldásokhoz az Internet-szolgáltató közremûködésére is szükség van. Jó példa lehet erre egy részletes ûrlap kitöltésének lehetõsége és a beérkezett adatok feldolgozása. Ennek elkerülésére megoldást nyújthat a vállalat saját webserver-ének felállítása és üzemeltetése, ami azonban a weblap elkészítési költségei mellett jelentõs további kiadást jelent.

    A fentiek alapján a következõ megállapításokat vonhatjuk le: A weblapok értékesítése gyakorlatilag közvetlenül a lap készítõje és a megrendelõ között zajlik le, közvetítõként esetleg az Internet-szolgáltatók partnerei léphetnek be a rendszerbe. A szolgáltatók szerepe meghatározó a weblapok piacán.

    A weblapkészítés piacának újfajta megközelítését jelentheti az a szemlélet, mely szerint a weblap egy promóciós eszköz, melynek kialakítása hasonló lehet a vállalat hirdetéseihez. Ebben az esetben a tervezést egy reklámügynökség is végezheti és egyben összehangolhatja a vállalati image alakításával. Ezt a lehetõséget, tudomásom szerint, a reklámügynökségek még nem szerepeltetik ajánlataikban. Ez köszönhetõ egyrészt a technológia újszerûségének, de talán annak a ténynek is, hogy az ügynökségek szerint az Interneten elérhetõ fogyasztók száma a többi eszközhöz viszonyítva egyelõre csekély. Ezt a kérdéskört részletesebben a webreklámozással foglalkozó rész tárgyalja. A hálózat további terjedésével, hosszú távon a reklámügynökségek is jelentõs szerephez juthatnak a weblapkészítés piacán.

 
2.5 Promóció

    A weblapkészítés hirdetésére jelenleg a következõ helyeken találhatunk példákat:

    A nagyobb számítástechnikai/informatikai cégek országos méretû kampányaikban (pld. a közelmúltban Synergon) külön részként nem foglalkoznak a webszerkesztés lehetõségével, ezek a hirdetések inkább azt az érzést próbálják kelteni, hogy komplett informatikai megoldást nyújt a cég, ebben pedig benne lehet weblap elkészítése is.

    A célközönség a fent említett csatornákon elérhetõ csoport, azaz olyan fogyasztók, akik már tudnak valamit az Internetrõl és lehetõségeirõl. A teljesen új felhasználókat, akik még csak most ismerkednek az Internettel, nehéz olyan üzenettel elérni, ami rögtön a saját weblap felállítására késztetne. Az Internet népszerûsítését szolgáló hirdetések (pld. MATÁV) ennek megfelelõ hangnemûek.

    Az üzenet megfogalmazásánál az Interneten található NET 101 rövid összefoglalóját kívánom elemezni, melynek címe: “20 érv üzletünk WWW-es megjelenése mellett” (The Original ”20 Reasons to Put Your Business on the WWW”). A pontok - apróbb kiegészítésekkel aktualizálva, szabad fordításban - a következõek.

1. Jelenlét megteremtése

    A világon több millió embernek van hozzáférése a WWW-hez és ez a szám rohamosan nõ. Az vállalkozás profiljától függetlenül nem lehet figyelmen kívül hagyni több millió embert. Az Internet használó közösség tagjaként meg kell mutatni, hogy ezeket az embereket ki akarjuk szolgálni, és ehhez szükség van a webes jelenlétre. Hamarosan versenytársaink is ott lesznek.

2. Kapcsolatteremtés (networking)

    Közhelynek számít az a megállapítás, hogy a sikeres üzlet titka a kapcsolatteremtés a többi emberrel, azaz nem csak a szakismeret, hanem az ismeretségi kör számít. A névjegy átadása elengedhetetlen eleme egy üzleti találkozónak, hiszen az így átadott személyes információ további kapcsolatok kiépülését eredményezheti. A WWW-n való megjelenést úgy is fel lehet fogni, mintha a névjegyünk lenne és ez által elérhetõségünk 24 órán át rendelkezésre állna bárki számára, csak annyit kell tennie, hogy meglátogatja weblapunkat.

3. Az üzleti információk elérhetõvé tétele

    A WWW segítségével közzé tehetünk olyan információkat, amelyek elõsegíthetik a vállalkozás sikerét. Lehet ez a cég, profilja, a nyitvatartási idõ, a földrajzi elhelyezkedés vagy bármilyen kapcsolatteremtési lehetõség közlése. A WWW további óriási elõnye a rugalmasság és az azonnaliság, amivel gyorsabb és több információt lehet eljuttatni a megcélzottakhoz.

4. Az ügyfelek kiszolgálása

    Az információkhoz való hozzáférés biztosítása az egyik legfontosabb tényezõ az ügyfelek kiszolgálásánál. A WWW segítségével erre számtalan mód adódik, az igények személyreszóló és rugalmas kezelésével. Gondoljunk például arra, hogy egy speciális áru iránt érdeklõdõ vevõ igényeit sokkal könnyebb kielégíteni egy teljes körû WWW adatbázis segítségével, mint hosszas telefonálgatással.

5. A cég iránti érdeklõdés fokozása

    Egy újonnan létrejövõ cég vagy megnyíló bolt ritkán jelent különleges hírt, de ha a WWW-n jelenik meg valamilyen újdonsággal vagy egyedi megoldással rögtön átlag feletti ismertségre tehet szert. A cég szolgáltatásainak elérése ugyanekkor nincs helyhez kötve, így bárki aki meglátogatja a homepage-et, jövõbeli potenciális ügyfél lehet.

6. A közzététel rugalmassága

    Gyakran elõfordul, hogy valamilyen információt egy pontos idõpontban (sem elõbb, sem utóbb) kívánunk közzé tenni, legyen az negyedéves jelentés vagy akár egy verseny gyõzteseinek névsora. Az anyag átadása után reménykedhetünk a sajtó közremûködésében, de a közlés idõpontjára már nincs befolyásunk. A WWW mindezt képes kiküszöbölni azzal, hogy a kívánt idõpontban azonnal megjeleníti az információt, melyet késõbb, kibocsátóként, kedvünk szerint bõvíthetünk illetve frissíthetünk a sajtótól függetlenül.

7. Eladás

    Sokan úgy gondolják, hogy a WWW elsõsorban arra való, hogy eladjunk a segítségével. Természetesen ez megvalósítható, de csak az eddig felsoroltak után következik. A WWW-t a telefonhoz hasonlóan kell elfogadnunk: nem ez az elsõ hely ahol az eladást megvalósíthatjuk, de egy fontos eszköz amivel információt tudunk nyújtani. A vásárlók természetesen minél többet szeretnének megtudni rólunk és az általunk kínáltakról, amihez a WWW - eszközként -, a telefonnál azonban olcsóbban és nagyobb mennyiségben képes információt nyújtani.

8. Képek, hangok és filmek elérhetõvé tétele

    Aligha kell magyarázni a kép, a hang és a film közlésének jelentõségét a TV reklámok korában. Rövid idõ alatt egy filmben sokkal többet lehet elmondani látványosan, mint szóban vagy egy brosúra segítségével.

9. A sokak által kívánt demográfiai összetételû közönség elérése

    A WWW-t használók többsége felsõfokú végzettséggel rendelkezik és ennek megfelelõ álláshoz és kereseti lehetõséghez fog jutni. Ez a réteg erõteljesebb vásárlóerõvel bírhat, mint bármelyik más csatorna által elérhetõ nagyközönség. (A fentiek megítélése az amerikai és a magyar viszonyok különbözõsége miatt megkérdõjelezhetõ, mivel itthon a felsõfokú végezettség kevésbé jelent biztos egzisztenciát. Ennek ellenére a WWW segítségével elérhetõ fogyasztók nagy része egyértelmûen a képzettebb kategóriából kerül ki.)

10. A gyakran felmerülõ kérdések megválaszolása

    A céggel kapcsolatos gyakori kérdések megválaszolására általában telefonos ügyfélszolgálatot szoktak alkalmazni, ám ez gyakran csak munkaidõben érhetõ el. A WWW segítségével, írott formában, vagy akár képekkel és hanggal bõvítve, válaszolhatunk ezekre a kérdésekre a telefonos operátor idejének és a rá jutó költségeknek a megkímélésével.

11. Kapcsolattartás az eladógárdával

    A cég úton lévõ dolgozói sokszor igényelnek aktuális információkat, ami az üzlet megkötésében segíti õket. A WWW segítségével ez az információ gyorsan és személyre szólóan eljuttatható hozzájuk, melynek ára csak egy gyors helyi hívás.

12. Nyitás a nemzetközi piacok felé

    A weblap segítségével könnyen átléphetõek a nemzetközi piacokon gyakran felmerülõ levelezési, telefonálási és egyéb akadályok. Természetesen a weblap felállítása elõtt megfelelõ koncepció is szükséges a nemzetközi piac lehetõségeinek kihasználására, ezt az Internet technológia globalitása egyértelmûen megköveteli. Ezen a területen emelkedik ki leginkább az Internet olcsósága, mivel az információáramláshoz csak helyi telefonhívásra van szükség.

13. Éjjel-nappal szolgáltatás

    A nemzetközi üzleti életben közismert probléma az idõzónák miatti eltolódás és az ebbõl adódó félreértések, tévedések. Egy weblap 24 órán át képes kiszolgálni az érdeklõdõket, akár személyre szabott információval is, akár a hivatali órák kezdete elõtt is.

14. A változó információ gyors elérése

    A sajtóhoz elküldött információ gyakran változtatásra szorul a megjelenés elõtt. Az elektronikus publikálás, papír és tinta nélkül rugalmasan alkalmazkodik az igényekhez, akár percrõl-percre. A nyomtatott sajtó ezzel soha nem lesz képes felvenni a versenyt.

15. Visszajelzések fogadása a vevõktõl

    A termék vagy szolgáltatás sikerénél kiemelkedõ jelentõsége van a vevõk részérõl érkezõ visszajelzéseknek, hiszen ezek értékelésével lehet hatékonyan kielégíteni a szükségleteket. Egy a weblapról küldhetõ azonnali E-mail, olcsón és gyorsan biztosítja ezt a visszajelzési lehetõséget.

16. Új termékek és szolgáltatások tesztelése

    Egy újdonság piaci bevezetésének magas reklámozási költségei közismertek, melyet a szintén drága piaci tesztelés elõz meg. Ehhez nyújthat nagy segítséget egy weblap, mely olcsón tesz elérhetõvé potenciális válaszadókat és gyûjtheti össze az általuk megfogalmazott igényeket. Ez az eljárás bármely piaci tesztnél olcsóbb lehet és egyértelmûn elõmozdítja a pozícionálást.

17. A média elérése

    Minden vállalkozásnak szüksége van a média nyújtotta nyilvánosságra, ám ehhez közvetítõkre is szükség van. A média vállalatok napjaink informatikailag leginkább “behálózott” szervezetei, mivel fõ termékük az információ. Egy weblap segítségével on-line hozzáférhetõvé tehetõ az információ és ez sokkal gyorsabb feldolgozást jelent a média számára, az adatok digitális feldolgozása miatt. Egyre jobban elterjednek a letölthetõ digitális on-line csomagok, amelyeknek kifejezettem a média a megcélzottja.

18. Az oktatási szféra és a fiatal korosztályok elérése

    Az oktatásban részt vevõk nagy része hozzájut az Internethez, így az itt tevékenykedõ cégek nagy részének fontos a jelenlét. A fiatal korosztályok elérése sok vállalat célkitûzései közt szerepel. Ennek oka lehet profiljuk vagy az a titkolt szándék, hogy korán rászoktassák a fiatalokat termékeikre, szolgáltatásaikra. A jövõben, a legnagyobb arányban, valószínûleg a 25 év alatti korosztályok fognak hozzáférni az Internethez.

19. Speciális piacok elérése

    A WWW-n való keresés bármilyen speciális téma megtalálását lehetõvé teszi, mivel a keresõprogramok a weblapokon lévõ kulcsszavakat kutatják végig. Az Interneten már most szinte bármilyen extra érdeklõdési terület megtalálható, ami azt jelenti, hogy a speciális termékeket és szolgáltatásokat is érdemes megjelentetni rajta.

 

20. Lokális piacok kiszolgálása

    A WWW globalitása egyértelmû elõnyöket hordoz magában, nem szabad azonban elfeledkezni a helyi lehetõségekrõl sem. Az Egyesült Államokban ma már egy a közelben lévõ vendéglõben elköltendõ ebéd Interneten történõ megrendelése is lehetséges.

    A fentieket szem elõtt tartva a következõket jelenthetjük ki: a weblapok alkalmazásának és elõnyeinek kiaknázása számos módon hirdethetõ, a felhasználási lehetõségek sokasága nehezen felfogható, hiszen az eddigiektõl teljesen eltérõ értelmezést követel. A hirdetésnél és általában az Internet népszerûsítésénél fontos szempont, hogy az új technológia elfogadása zökkenõmentes legyen és ne keltsen félelmet az új felhasználókban.

    A húsz pontban összefoglalt érvrendszer sok más mellett erõteljesen koncentrál a WWW nyújtotta költség-megtakarítási lehetõségekre, ám ezek mellett nem szabad elfeledkezni néhány hátrányról (ezek értelemszerûen nem képeznék részét weblapkészítés promóciójának, de fontos tudni róluk):

  1. Az Internet használatának feltétele a személyi számítógép, melynek elterjedtsége folyamatosan növekszik, de egyenlõre még nem mérhetõ például a televízióéhoz. Ennek áthidalására született a korábban említett set-top-box.
  2. Az weblapok letöltésének sebessége ingadozik, így sokszor többet is kell várni az információra. Ezek mellett fennáll a server-leállás veszélye is vagy más a szolgáltatótól függetlenül elõforduló probléma, mely akadályozhatja az információáramlást.
    Végül, nem szabad elfeledkezni az új un. on-line bûnözésrõl, mely az adatokkal történõ visszaéléseket és a manipuláció veszélyét jelenti.

2.6 A készítéshez használt software-ek és a hozzájuk kapcsolódó jogok

    A weblapkészítés piacának bemutatása során szót kell ejtenünk az elõállításhoz szükséges software-ekrõl is, amelyek segítségével a tervezõk az oldalakat ténylegesen elkészíthetik. A software-ek piacán számos termék található, ezeket többféle képpen is csoportosíthatjuk.

    A HTML szerkesztõk közül a leggyakoribbak a következõek: Microsoft Frontpage, Netscape Composer, Hot Dog Pro, Homesite. Ezekkel közel azonos eredmény érhetõ el, melyet a tervezõk általában a hagyományos programozói eszközzel javítanak (“editálnak”). A grafikai elemek elõállítása igen sokféle software segítségével történhet, ezek felsorolására nem teszek kísérletet.

    A software-ek beszerezhetõek a hazai forgalmazóktól, de más csatornákon is. Ezek a csatornák jelenthetik magát az Internetet vagy pedig a hazai viszonylatban sajnos széles körben elterjedt kalózmásolatokat. A hatóságok és a BSA (Business Software Alliance) erõfeszítései ellenére a magyarországi illegális software-ek száma igen magas, melyek rövidebb keresés után akár az Internetrõl is szabadon letölthetõek. Ezeken kívül több olyan software is található az Interneten, melyek használata teljesen vagy részlegesen ingyenes. Az elõbbi az un. freeware, ami a software szabad felhasználását és terjesztését jelenti, míg shareware egy korlátozott idõszakig (például 15 vagy 30 nap) használható, utána meg kell vásárolni vagy eltávolítani. Néhány program felhasználását az alkalmazási területhez kötik, például nonprofit szervezetek számára ingyenessé. Ezek az elõírások, a shareware-ek használatával együtt, igen nehezen ellenõrizhetõek, a kalózmásolatok készítése pedig a technológia egyszerûsége miatt nem akadályozható meg.

    Az illegális is jogtiszta software-ek használatára vonatkozóan csak becsült adatokra lehet hagyatkozni. A nagy Internet-szolgáltatók általában nem kockáztatják az illegális software-ek használatát, de a weblappiac legtöbb szereplõjénél valószínûleg található ilyen. A programok szerzõi védelme az “egy gépen-egy software” megoldást követelik meg, ezt azonban a legtöbb hazai felhasználó áthágható korlátnak tartja (például a jogtiszta software-csomagot vagy annak egy részét egy másik számítógépre is telepíti).

    A weblapok készítõinél ez a jelenség több problémát is felvethet, hiszen egy illegális software használatával készült weblap eladhatósága megkérdõjelezhetõ, ugyanakkor ezt a megrendelõ ritkán tudja ellenõrizni. További kérdés, hogy az így készült weblap élvezhet-e szerzõi jogi oltalmat és például a software készítõje a weblap készítõjével vagy az azt fenntartó céggel szembeni érvényesítheti kártérítési igényét.

    Ezekre a problémákra várhatóan a folyamatosan alakuló Internettel kapcsolatos nemzetközi jogi tendenciák fogják megadni a választ.

    A weblapkészítéshez közvetlenül nem kapcsolódik, de hasonló gondokat vet fel a profit és non-profit orientált szervezetek tevékenységének keveredése. Jó példa erre az egyetemek és fõiskolák helyzete, amelyek oktatói és hallgatói, központi támogatás nyomán - az oktatási és kutatási munkát segítendõ - jutnak hozzá “ingyen” az Internethez 24 órán át. Az egyetemen végzendõ tevékenység és például a magánjellegû (akár üzleti célú) Internet használat nehezen választható szét és még kevésbé ellenõrizhetõ.

 
3. A World Wide Web, mint reklámfelület

    A világszerte rohamosan növekvõ terjedés, amint azt már a bevezetõben is tárgyaltam, nagymértékben köszönhetõ annak, hogy az üzleti élet felfedezte az Internetet. Ennek a tendenciának az eredménye a hirdetések megjelenése is. Azok, akik fõként a kutatási és tudományos szférában használják az Internetet, gyakran ellenzik az üzletiesedést, de ma ez a folyamat már visszafordíthatatlan.

    Dolgozatom befejezéseként a magyarországi Internetes reklámozással kívánok foglalkozni. A bemutatott Internetes szolgáltatások közül a World Wide Web és az E-mail alkalmas a hirdetések továbbítására. Elemzésem elsõsorban a WWW lehetõségeit tagolja, bár nehéz elválasztani egymástól a két szolgáltatást. Egy weblap hirdetési felületként sokkal jobban mûködik, ha tartalmi változásairól hetente egy hírlevél értesít; az E-mail is akkor hatékony, hogyha weblapokra hívja fel a figyelmet. Az összefüggés ellenére elsõsorban a WWW felhasználására koncentrálok, azaz az E-mail-ként küldhetõ Direct Mail-el nem foglalkozom.

    Elemzésemet a magyarországi Internet használók táborának jellemzésével kezdem, melyet a reklámozás jelenlegi hazai helyzetképének vázolása követ.

 
3.1 Az Internet használata Magyarországon

 
3.1.1 Kutatások

Az Internet hirdetési felületként való igénybevételénél a következõ kérdések merülnek fel elsõként: mit tudhatunk az elérhetõ közönségrõl, a megcélozni kívánt felhasználókról ? Az elmúlt két évben több kutatás is készült, ezek közül a következõket használtam fel a kérdés megközelítéséhez:

Nua Ltd.: folyamatos kutatások az Internet használatáról, elsõsorban a felhasználók régiónkénti számára vonatkozó kutatások hasznosításával. Specialitás ill. probléma: az adatok nagyrészt becsült értékek és gyakorlatilag hetek alatt elavulnak, amit a Nua Ltd. természetesen a gyakori frissítéssel igyekszik ellensúlyozni

Fact Intézet (Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete): 1997. szeptembere 15. óta folyamatosan elérhetõ weblapjukon egy Internetre vonatkozó kérdõív, melyet 1998 márciusáig 324 fõ töltött ki. Specialitás: az adatok nem reprezentálják az Internetezõket, mivel a felmérésben csak azok vettek részt, akik “rátaláltak” a kérdõívre. A kutatás részletes eredményei az 5. mellékletben találhatók.

Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet: az 1996-ban, szintén az Interneten végzett felmérésére 477 válasz érkezett. Ezek az adatok már nem számítanak frissnek, de hasznos információkat nyújt a legnépszerûbb oldalakat felsoroló lista. Hasonló a probléma a Fact kutatásához, azaz a válaszadók nem reprezentálhatják megfelelõen a jellemezni kívánt csoportot. A Medián 1996. áprilisában futó omnibusz kérdõívében az Internet ismertségére vonatkozó kérdések szerepeltek, mely adatok reprezentatívnak tekinthetõek, de az eltelt két évben jelentõsen változtak.

Szonda Ipsos: az 1996. november 1. és december 18. között végzett felmérés, melynek kérdõíve az elõzõekhez hasonlóan az Interneten volt kitölthetõ, 1416 választ eredményezett. A kutatás eredménye a Mediánéhoz hasonlóan értékelhetõ, azaz az alapsokaság és a minta nem pontosan meghatározható.

iSYS Hungary NetStart: a cég a Medián közremûködésével az 1997. szeptemberében meghirdetett NetStart Internetes tanfolyamra jelentkezõk táborát kérdezte meg szokásaikról, két lépcsõfokban. Az elsõ kérdõív a személyi adatok és a felhasználói szokások iránt érdeklõdött, mintegy 8000 válasz érkezett rá. A 15-16. leckék befejezõihez eljuttatott Internetes kereskedelemre vonatkozó kérdõívre megközelítõleg ezren válaszoltak. Ez az egyik legfrissebb kutatás, ám alapvetõ problémája, hogy a résztvevõk a tanfolyamra jelentkeztek, és ez eleve meghatározta az Internethez való viszonyukat, például többségük egy évnél régebben használta az Internetet és nagy volt a mûszaki beállítottságúak aránya.

Internet a háztartásokban: Magyarország lemaradóban, Helyzetkép és javaslatok (Internetto Fehér Könyv, online publikáció, 1998. március), két ismert tartalomszolgáltató, az Internetto és a HVG Online által készített jelentés. Ez a mû a magyar Internetezés helyzetét boncolgatja a nemzetközi tendenciákkal összehasonlítva és javaslatokat téve a továbblépésre.

3.1.2 Magyarország helyzete Európában

    A Nua Ltd. által végzett 1998. februári felmérés alapján (6. melléklet) a világ mintegy 112 millió Internet-használója közül 20 millió található Európában. Igen magas az Internetezõk száma az északi országokban, valamint, néhány kivételtõl eltekintve, a nyugat-európai országok megelõzik a volt szocialista országokat. Magyarországon az 1997-es adat alapján 100 000 fõ Internetezik, ami a lakosság 1 %-a. Ezzel az aránnyal leginkább Görögországhoz, Lengyelországhoz és Olaszországhoz állunk közel, de megelõz minket például Szlovákia és Észtország.

    Pontosabb, de hasonlóan csak becsült adatokkal szolgál az Internetto Fehér Könyve, mely szerint 1998 elején a magyarországi Internet-használók száma hozzávetõleg 250-300 ezer fõ, ami a lakosság valamivel több, mint 2 %-át jelenti. Az Internetes kapcsolattal rendelkezõ háztartások száma azonban csak 0.7 %, ami sokkal alacsonyabb, mint a nyugat-európai 4 %-os átlag. Ez a különbség az oktatásban és a munkahelyeken történõ Internetezés magas arányát mutatja.

    A lemaradás a Fehér Könyv szerint elsõsorban a magas telefontarifáknak köszönhetõ. A monopolhelyzetben lévõ és a koncesszión kívül esõ társaságok részérõl is volt már próbálkozás ennek enyhítésére, éjszakai kedvezmény bevezetésével illetve a beszélgetés és az Internetezés megkülönböztetésével. További probléma a háztartásokból történõ eléréskor a hálózat lassúsága illetve a vonalak minõsége, valamint figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a személyi számítógépek még messze nem váltak a magyar háztartások szokványos tartozékává.

    Az Internet hazai használóinak további gyarapodásához a telekommunikációs piac liberalizálódására van szükség.

3.1.3 A felhasználók jellemzése

A vizsgálatok eredményei során a felhasználókkal kapcsolatos jellemzõket összefoglalva a következõ kategóriákat képeztem: a felhasználók személyes adatai, az Internetezés technikai megvalósulása, az Internetezés tartalma. A jellemzésnél elsõsorban az 5. mellékletben megtalálható Fact Intézet kutatására támaszkodtam. Figyelembe kell vennünk az egyes felméréseknél említett problémákat, tehát az állítások a válaszadókra és értelemszerûen nem a magyar Internetezõk teljes táborára vonatkoznak.

A felhasználók személyes adatai:

Nem: az Internet használók nemét tekintve a férfiak aránya sokkal nagyobb, mint a nõké, 80-90 illetve 10-20 %,

Életkor: a felhasználók kétharmada 30 év alatti, de jelentõs a 30-34 év közöttiek száma is, az ezt követõ legnagyobb csoport a 14-19 év közötti korosztály, a Fact Intézet kutatása szerint az átlagéletkor 30 év alatt van,

Végzettség: a felhasználók több, mint fele rendelkezik felsõfokú végzettséggel, ami a teljes magyar népesség átlagánál jóval magasabb; jelentõs továbbá azoknak a száma, akik még tanulnak és pár év múlva fognak felsõfokú végzettséggel rendelkezni,

Családi állapot: a válaszadók több, mint fele nõtlen vagy hajadon, míg a másik közel 40 %-os rész házastárssal él,

Gyermekek száma: az Internetezõk több mint 2/3-ának nincs gyereke, ami nagyrészt az alacsony átlagos életkorral és a saját család hiányával magyarázható,

Lakóhely: a budapestiek és vidéki városból valók aránya közel azonos, míg a maradék kisebb településekre illetve a külföldi válaszadókra esõ rész elenyészõ,

Foglalkozás: a felhasználók mintegy 60 %-a valahol alkalmazott, illetve 20 %-uk egyetemi hallgató, 10 % körüli a vállalkozók aránya,

Hozzáértés: legmagasabb a számítástechnikai szakemberek aránya (majdnem 40 %), melyet a közel azonos részarányú átlagos illetve átlagosnál tájékozottabb réteg követ.

Az Internetezés technikai megvalósulása:

Mióta felhasználó: közel 40 % egy-két éve Internetezik, 20-20 % körüli az ennél régebben illetve a kicsit kevesebb, mint egy éve belépõk köre,

Gyakoriság: a felhasználóknak több, mint 2/3-a napi gyakorisággal használja az Internetet,

Idõtartam: a legtöbben heti 1-3 órát Interneteznek (42 % a Netstart felmérése szerint), 1 óránál kevesebbet 17 %, míg 4-10 órát 27 % Internetezik. Az otthoni elérés terjedése a magasabb óraszám felé mozdítja el ezt a jellemzõt,

Elérés: a két legnagyobb csoport a munkahelyrõl illetve otthonról Internetezõk száma, közülük sokan mindkét helyrõl hozzájutnak a hálózathoz; a tanulási helyet említõk aránya 30 %, a munkahely kategóriának jelentõs része az un. akadémiai szférából belépõk száma,

Költségek: a felhasználók több, mint fele nem maga viseli közvetlenül a költségeket, az elvárásokat tekintve többen tartják drágábbnak a költségeket, azaz az ár sokak számára meghatározó vagy akár akadályozó tényezõ,

Browser és operációs rendszer: a világtendenciát követve a Netscape Navigator használata jelenleg kismértékben, de megelõzi a Microsoft Internet Explorer-t (durván 60/40 %). Az operációs rendszer tekintetében egyértelmûen a Windows alapú megoldások uralkodnak.

Az Internetezés tartalma:

A használat célja: a fõbb kategóriák nagyságrendi sorrendben a kapcsolattartás illetve munka, a szórakozás valamint a tanulás, az iSYS elemzése a marketing célra való felhasználást 3%-os részaránnyal jelölte,

A különbözõ szolgáltatások használata: egyértelmûen vezet közel azonos (90 % körüli) aránnyal a WWW és az E-mail, amit az FTP követ, az IRC és a hírcsoportok azonos arányt képviselnek, míg a többi szolgáltatás használata mind 10 % alatt van,

Az információ megtalálása és hasznossága: a felhasználók elsöprõ többsége könnyen megtalálja a számára fontos információt az Interneten, és közel ezzel azonos a hasznosságra adott pozitív reakciók aránya is,

Vásárlás az Interneten: a felhasználókat az Internetes vásárlással kapcsolatban jelenleg a kivárás jellemzi, azaz ez a vásárlási mód még nem tekinthetõ elterjedtnek; a kivárás okai a következõk: nem lehet kipróbálni az árut, az eladó céggel nincs személyes kapcsolat, nem ismeri a vásárló a céget, személyes adatok megadásától való félelem,

Reklámozás, információszerzés: figyelemreméltó, hogy bár a vásárlással kapcsolatban kivárnak a felhasználók, de az Internetet mint információs eszközt a vásárlási döntésnél már igénybe veszik.

A fentiek alapján a következõ összefoglalást tehetjük. Az Internet magyarországi átlagfelhasználója fiatal egyedülálló férfi, felsõfokú végzettsége van vagy diplomaszerzés elõtt áll, városi lakos és az átlagosnál jobban ért a számítógépek kezeléséhez. Az Internetet kapcsolattartásra, munkára és szórakozásra használja, a számára hasznos információkat gyorsan és hatékonyan találja meg az Internet segítségével. Az Internetezésért nem vagy csak részben fizet, hetente mintegy 3 órát használja, de szinte minden nap. Az Internetes vásárlással kapcsolatban egyelõre kivár, de a vásárláshoz hasznosítható információt már az Internetrõl is szerez. Gyakorlatilag ez az egyetlen igazán jellemzõ csoport, ami az Internetezõk táborából kiemelhetõ, a többi felhasználó jellemzõi csak részben vagy egyáltalán nem kategorizálhatók.

Az Internetes reklámozás alkalmazásánál tehát figyelembe kell vennünk, hogy Magyarországon, az Interneten elérhetõ közönség létszáma alacsony, viszont ez a réteg fiatal és kvalifikált csoportokat jelent. A reklámozás lehetõségeit a következõkben elemzem részletesebben.

 

3.2 A webes reklámozás jellegzetességei

3.2.1 A reklámfelület, mint termék

A weblapok piacának bemutatásakor használt 4P elemzés keretét megõrizve a WWW-rõl, mint reklámfelületrõl a következõket mondhatjuk el, elsõként az elõnyöket és hátrányokat tekintve:
 

Elõnyök Hátrányok
azonnali megjelenés és változtathatóság, olcsóság gyors elavulás
kép, hang és vidoefilm egy helyen használható a videofilm egyenlõre gyenge minõségû és sok idõt igényel a letöltése
egyszerû aktiválás, a leendõ fogyasztónak csak egy gombnyomásba kerül az információ megszerzése ugyanekkor könnyen át is fut a fogyasztó a hirdetésen vagy nem várja meg egy nagyobb kép letöltõdését, mint ahogy az újságban továbblapoz
a megjelenések száma jól rögzíthetõ és nyomon követhetõ nem lehet tudni, hogy pontosan ki ül a képernyõ elõtt
magasan kvalifikált csoportok érhetõek el kevésbé kvalifikált tömegek nem érhetõek el
újdonságérték, felfokozott érdeklõdés, a felhasználók száma folyamatosan növekszik érzékelhetõ az Internet üzletiesedése elleni ellenszenv (például a Direct E-mail-ek elutasítása)
 
    A World Wide Web-en a reklámok általában egy kapcsolódási pontot (linket) jelentenek, amelyet az Interneten szörfözõ felhasználó aktivál azzal, hogy egerével rákattint. A képi megjelenést tekintve a következõ típusokat különböztethetjük meg:

Szöveg (karakteres): a termékre vagy szolgáltatásra utaló szó vagy mondat, ami lehet terméknév, cégnév vagy akár szlogen, a szöveg megjelenhet statikus illetve a képernyõn folyamatosan futó formában egyaránt (például: a HVG Online nyitólapja),

Ponthirdetés, kis kép esetleg mozgókép: grafikailag kidolgozott figyelemfelkeltõ ábra önállóan vagy szöveges résszel kombinálva (például: Real Player Software az Internetto weblapján, 7. melléklet),

Reklámcsík: téglalap alakú hirdetés (mely 110-400 pixel széles, illetve 45-130 pixel magas), tartalmát tekintve a ponthirdetéshez hasonlóan röviden utal a termékre vagy szolgáltatásra, sokszor egy reklámcsík kettõ, három vagy esetleg négy lapból áll, ami meghatározott idõközönként váltakozva látható ugyanazon a helyen (példák a 7. mellékletben).

A hirdetések eredetét vizsgálva a következõket különböztetjük meg:

Saját hirdetés, saját weblapon: talán a legkézenfekvõbb eset, amikor a cég valamelyik termékét vagy aktuális akcióját hirdeti weblapján, jó példa erre a második fejezetben bemutatott Toshiba weblapja vagy a Matáv Rt. kezdõoldala.

Fizetett hirdetés megjelentetése: általában a gyakran látogatott weblapokon látható, például a tartalomszolgáltatóknál illetve a keresõoldalakon. Magyar példák: Internetto, HVG Online, Heuréka.

Linkexchange (Linkcsere): az Internet specialitásán alapuló szolgáltatás, talán az egyik legjobban elterjedt hirdetési forma. Az eredeti amerikai változat, a Linkexchange sikeres magyarországi mutációja a HLE (Hungarian Link Exchange) az iSYS Hungary üzemeltetésében. A linkexchange rendszerbe belépõk a részvételi feltételek elfogadása után egy kapcsolódási pontot helyeznek el weblapjukon, mely a lap letöltése során a szolgáltató server-érõl is letölt egy elõre meghatározott nagyságú reklámcsíkot, ami egy logo társaságában az oldal részeként jelenik meg (példa: 7. melléklet). A megjelenések számának megfelelõen a résztvevõk krediteket kapnak, aminek függvényében a jövõben hirdetéseik a többi résztvevõ oldalain szerepelnek véletlen elosztás alapján. A reklámcsíkot mindenki maga készíti el, a látogatottságról, a “rákattintások” számáról pedig hetente értesítõt küld a szolgáltató E-mail-ben (példa: 8. melléklet). A linkexchange általában ingyenes, így kézenfekvõ formája a hirdetésnek, egyedüli hátránya, hogy nagyobb, önálló arculattal rendelkezõ cégek weblapjának könnyen elronthatja az összképét, vagy akár szerencsétlenül a konkurenciát reklámozhatja.
 

3.2.2 Árazás

A World Wide Web-en megjelenõ hirdetéseknél a következõ árazási technikák alkalmazhatók:

fix díj: adott idõszakra szól, független a megjelenés számától, nem garantálja a forgalmat

fix idõszakon belül, fix számú megjelenés: másképp CPM (Cost Per thousand exposures Modell), az idõszak alatti megjelenés garantálható, de a hozzá tartozó információ lehívása (azaz, hogy ráklikkelnek) már nem,

találatszám alapján képzett díj: egyszerûen a hirdetésre kattintók száma alapján képezhetõ, az ismétlések miatti túlpörgés torzíthatja,

a weblapon eltöltött idõ alapján képzett díj: a látogató oldalak közti mozgását rögzítve az összesen eltöltött idõ alapján képezhetõ, nem biztos azonban, hogy az ott töltött idõ alatt a látogató végig a weblapot nézegette, mivel párhuzamosan egy másik Internet szolgáltatást is használhatott közben (pédául E-mail-t írt),

teljesítményarányos díjazás: a hirdetés nyomán létrejött üzletek alapján képezhetõ, problémát fõként a felek ellenérdekeltsége okozhat, például akkor, ha a weblap nem az egyetlen hirdetési felület és vitatható, hogy az üzlet mi alapján jött létre.

    Az árképzést tovább finomítja a hirdetések megjelenési formája valamint megjelenítési helye. Az elõzõekben említettek alapján a kép vagy mozgókép lehet többféle méretû illetve összetételû, míg a hirdetés megjelenhet a kezdõoldalon vagy egy alsóbb szinten elhelyezkedõ lapon is. Néhány magyarországi webes hirdetést kínáló cég árairól a 3.5 ponthoz tartozó 9. mellékletben olvashatunk részletesen.

 
3.2.3 Értékesítés és promóció

Az értékesítés illetve a promóció témakörét egyenlõre csak részlegesen értelmezhetjük, hiszen a magyarországi gyakorlatban természetesen nem alakult még ki a weblapok hirdetési felületeit értékesítõ eladógárda és szokásrendszer. A reklámozási lehetõség hirdetésénél a weblapok piacánál bemutatott érvrendszer alkalmazható az üzenet megfogalmazásához.

Az olyan hagyományos nyomdai technikával dolgozó lapok, amelyek már Internetes kiadványukat is megjelentetik (például: Népszabadság, Magyar Hírlap, HVG), mindenképpen elõnyt élveznek a csak online tartalomszolgáltatókkal szemben, mivel a papírújság hirdetési felületeivel együtt az online lehetõséget is ki tudják ajánlani és esetleg csomagban mindkettõt értékesíteni. Az ügyfelek megnyeréséhez a WWW-n való reklámozáshoz a látogatottság mérésére is szükség van, ezzel a következõ pontban foglalkozom.

3.3 A látogatottság mérése

A reklámok hatékonyságát a látogatottság részletes rögzítésével és elemzésével is mérhetjük. A hirdetésre rákattintó felhasználóról a következõ információkat képes összegyûjteni a regisztrációt végzõ server:

A weblapok látogatottságának auditálására kétféle értékelési eljárást alkalmazhatunk:
 
 
A megjelenítés alapja
  WWW server weblap hirdetés
Megjelenítés  

modell

  • megjelenítés ideje
  • több önálló weblap esetén a látogatók %-os aránya
  • látogatói folyamatok száma
  • a bejelentkezések idõbeli eloszlása
  • megjelenítés ideje
  • látogatók száma
  • a bejelentkezések idõbeli eloszlása
  • megjelenítés ideje
  • látogatók száma
  • a bejelentkezések idõbeli eloszlása
  • lekérdezések idõbeli megoszlása látogatónként
  • lekérdezések idõbeli megoszlása
  •  
     
    Interaktív  

    modell

    • látogatások idõtartama
    • két látogatás közti átlagos idõ
    • a látogatónként lekért lapok száma
    • a látogató által lekért egyedi lapok száma
  • megjelenítés ideje látogatónként
  • az idõ %-a amikor a hirdetést kiválasztották
  • látogatók száma, akik kiválasztották
  • kiválasztások idõbeli megoszlása
  • látogatások ideje látogatónként
  • Forrás: kreatív, 1997. november, 42.old.

        A fentiek hasznos információk, azonban keveset mondanak el arról, hogy valójában ki a látogató és mik az igényei. Ennek a problémának a megoldását próbálja sok weboldal azzal a technikával megoldani, hogy rövid kérdõívek kitöltéséhez köti a további információkhoz való hozzáférést. Másik megoldás a személyre szóló szolgáltatás, az egyéni preferenciák kezelése és ennek során a fogyasztó részletesebb megismerése (például a Népszabadság személyes hírei, vagy a CNN Custom News szolgáltatása). Az így összegyûjtött adatok alapján hatékony adatbázis építhetõ, mely hála az azonnali számítógépes feldolgozásnak, minimális idõráfordítással aktualizálható.
     
    3.4 A látogatottság-növelés módszerei

        A hirdetések megfelelõ nézettségét vagy látogatottságát a weblap címének megfelelõ publikálásával lehet elérni. Ennek egyik része az Interneten kívül valósul meg úgy, hogy az Internet-címnek, a telefonszámhoz hasonlóan, lehetõleg minden céges megjelenést biztosító eszközön láthatóvá kell válnia, legyen az névjegy, fejléces papír, nyomtatott hirdetés vagy céginformációs bejegyzés. Ez sajnos lassú és gyakran költséges folyamat. Az Interneten történõ publikációnak a következõ technikai megoldásai ismertek:

    Bejegyzés keresõoldalakon: az oldal rövid tartalmának és pontos elérhetõségének leírásával a keresõ programok regisztrálják a weblapot, és az így megadott kulcsszavak alapján a keresõket használók megtalálják a számukra releváns információt. A leggyakrabban használt magyar keresõoldalak a következõk:
     

    Heuréka http://www.heureka.hu Hudir http://www.net.hu/hudir/
    Altavista http://www.altavista.digital.hu    
    Angol nyelvû keresõoldalak:
     
    Altavista http://www.altavista.digital.com Yahoo! http://www.yahoo.com
    HotBot:  http://www.hotbot.com Excite http://www.excite.com
    Lycos http://www.lycos.com Infoseek http://www.infoseek.com
    OpenText http://www.opentext.com WebCrawler http://www.webcrawler.com
        A magyar nyelvû oldalak bejegyzése történhet a jelenleg a BME Folyamatszabályozási Tanszéke által fenntartott Magyar Homepage-hez tartozó un. Wagner-listán, amely azonban a kereskedelmi tartalmú bejegyzéseket tiltja. A látogatottság tovább növelhetõ a HLE jellegû rendszerekhez való csatlakozással.

        Végül a nagy publicitás elérésének fõ követelménye a folyamatos és friss tartalom biztosítása, a látogatók igényeinek folyamatos kiszolgálása.

     
    3.5 Reklámok a magyar weblapokon

        A magyar weblapokon történõ tömeges reklámozásról jelenleg nem beszélhetünk, mert jelenleg még kevés azoknak a weblapoknak a száma, amelyek potenciális felületet képezhetnének. A legnépszerûbb oldalakat két felsorolás segítségével ismerhetjük meg. A Medián 1996-os kutatása alapján, a válaszadók által leggyakrabban említett oldalak a következõ listát eredményezték.
     

    1 Internetto http://www.internetto.hu
    2 Altavista http://www.altavista.digital.com
    3 Yahoo http://www.yahoo.com
    4 Népszabadság Online http://www.nepszabadsag.hu
    5 IDG Magyarország Kft. 

    az Internetto, valamint több számítógépes újság online változatának üzemeltetõje

    http://www.idg.hu
    6 BME Folyamatszabályozási Tanszék 

    a Magyar Homepage üzemeltetõje

    http://www.fsz.bme.hu
    7 HIX Hungarian Information Exchange 

    az egyik legrégebbi információs oldal, levelezõlistákkal

    http://hix.mit.edu
    8 Schönhertz Zoltán Kollégium 

    a BME Internettel elsõk között felszerelt kollégiuma

    http://www.sch.bme.hu
    9 Fornax Rt. 

    a Budapesti Értéktõzsde hivatalos adatszolgáltatója

    http://www.fornax.hu
    10 HUDIR 
    magyar Internet címtár
    http://www.net.hu/hudir/
        Az elõzõhez hasonló eredményekkel szolgál, de csak a weblapok egy részére terjed ki az iSYS Hungary Top100 nevû listája. Tulajdonképpen ez a rendszer is a linkexchange-hez hasonlítható, mivel a lista tagjainak ugyanúgy egy logót kell elhelyezniük a kezdõoldalon, mely mellett aktuális helyezésük is látható. A helyezésekrõl az oldalt felkeresõ látogatók döntenek azzal, hogy 1-tõl 10-ig pontszámot adnak az oldalra. A Top100 hiányossága, hogy csak a tagok oldalait tartalmazza, azaz az összes magyar weblap közül a legnépszerûbbek kiszûrésére csak korlátozottan alkalmas. Másik probléma a szavazás manipulálhatósága, ami az üzemeltetõk törekvései ellenére egy tapasztalt felhasználó számára nem jelent nehéz feladatot. A Top100 lista elsõ 10 helyezettje 1998. április 13-án a következõ volt:
     
    1. Tétova Teve Club! 

    sajátos hangvételû weblap, sajátos témákkal

    http://www.napfolt.hu/ttc
    2 Magyar Hírlap - Címlap 

    a napilap online változata

    http://www.mhirlap.hu/m0
    3 Fornax Data 

    késleltetett tõzsdei adatok a Budapesti értéktõzsde hivatalos adatszolgáltatójától

    http://www.fornax.hu/fmon/stock/data/betnsRV.html
    4 BUDAPEST ONLINE 

    tartalomszolgáltatás, nyomtatott lapok online változataival 

    http://www.hir.hu/homepage.htm
    5 AproNet  

    ingyenes apróhirdetések

    http://www.apronet.com
    6 FOLIO CD POSTA 

    online katalógusáruház

    http://www.tolna.hungary.net/folio/
    7 - hC.gAM3R - HardCore Gamer 

    számítógépes játékok oldala

    http://gamer.pganet.com
    8 Quake.hu 

    a Interneten játszható háromdimenziós játék oldala 

    http://quake.pganet.com
    9 Új Képújság Kft. Honlapja 

    az MTV Teletext Internetes változata

    http://www.teletext.hu
    10 Hungarian Link Exchange http://hle.isys.hu
        A két lista alapján a legnépszerûbb kategóriák: napi aktuális hírek, gazdasági hírek, számítógépes játékok, keresõoldalak, Internetre vonatkozó információk. A reklámok elhelyezésénél tehát ezeket a jellemzõ érdeklõdési köröket, illetve a hozzájuk kapcsolódó lehetséges fogyasztói csoportokat érdemes figyelembe venni. A felsorolt weblapokon számos reklám található, ezekbõl mutat be kettõt a 10. melléklet. Az Internetto illetve a HVG Online hirdetési árairól tájékoztat a 9. melléklet. Az egyes konkrét hirdetések eredményességére a technológia újszerûsége miatt még nem sikerült adatokat találnom.

        A magyar weblapok reklámfelületként történõ felhasználásával kapcsolatban összefoglalva, a következõ megállapításokat tettem. A webes reklámmal elérhetõ fogyasztók száma nem lépte még át azt a küszöböt, ami után érdemes lenne erre a kommunikációs csatornára koncentrálni. Egyedi termékek vagy szolgáltatások (például Internetes software hirdetése) esetében elõfordulhat, hogy az Internet a legalkalmasabb médium a hirdetésre, de ezt mindenképpen más eszközzel is támogatni kell. Egy hirdetési kampánynak ugyanakkor eredményes része lehet a WWW-n is megjelenõ reklám, tehát az Internet kombinált használata javasolt, sõt egyfajta presztízst is adhat a terméknek vagy szolgáltatásnak.

        A fentiek fényében a magyarországi reklámtortából, a World Wide Web-en megjelenített hirdetések aránya egyenlõre elenyészõ, azaz kihasított szeletrõl még nem beszélhetünk. A weblapoknál már említettekkel összhangban, kiemelkedõ lesz ezen a területen a reklámügynökségek szerepvállalása, amennyiben ezt a reklámozási formát beillesztik szolgáltatásaik körébe.