BevezetésTartalomjegyzékI. rész: Bevezetés, az Internet bemutatásaII. rész: Az Internet használata vállalati környezetbenIII. rész: A World Wide Web, az Internet leggyakrabban használt felülete
ÖsszefoglalásAnnotációIrodalomjegyzék, forrásokMellékletKósa István Homepage-e
 

 

 

Az Internet használata vállalati környezetben

    A leírt szolgáltatások széleskörû lehetõségeket nyújtanak a vállalatoknak, ezek természetesen függenek a vállalat tevékenységi körétõl, termékeiktõl és az általuk elérni kívánt piac jellegzetességeitõl. Az alábbiakban néhány példával kívánom bemutatni az Internet és elsõsorban a World Wide Web használatát, eltérõ nagyságú és profilú vállalatok mûködésében. A lehetõségek minél szélesebb körû bemutatása érdekében hazai és külföldi eseteket egyaránt kerestem.

 

1. Alkalmazás különbözõ profilú vállalatoknál

 

1.1 Toshiba America Inc. (USA), csúcstechnológiájú elektronikus termékek gyártása

    A Toshiba America weblapja egy igen szerteágazó, a cég tevékenységét illetve termékeit részletesen bemutató, önálló kommunikációs eszköz. Megjelenésében és színhasználatában a cég hirdetéseiben is látható arculati megoldások köszönnek vissza, az aktuális logók és szlogenek használatával. A kezdõoldalon (2.1 melléklet) a fõ menüpontok, a termékek felhasználási területével összhangban, a következõk: Home - otthoni használatra, Work - irodai munkában, Industrial - ipari alkalmazásként, Medical - gyógyászati alkalmazásként, Entertainment - szórakoztatóeszközként, Education - oktatási eszközként. Ezekhez kapcsolódik továbbá a Computer Products - számítástechnikai termékek, Computer Service & Support - ezek szervízelése, az OEM (Original Equipment Manufacturer - más cégek termékeinek szerzõdésés gyártása) termékek bemutatása, valamint a Whitbread versenyakció.

    A fentieken kívül a cég egy aktuális termékének hirdetése, az alapfilozófiát megfogalmazó szlogen és a weblap szerzõi jogaira vonatkozó utalás található rajta. A weblapokon való információk megtalálását egy keresõ mezõ is segíti, mely megadott kulcsszavak elõfordulását jelzi az oldalakon. Az egyes aloldalakra ellátogatva többször is találkozhatunk ugyanazokkal a termékekkel, mert például egy fénymásolót egyaránt lehet az oktatásban és az irodai munkában is használni. A többszörös kapcsolódási pontok azt a célt szolgálják, hogy a látogató minél szélesebb körben megismerje a termékskálát és az alkalmazási területeket. További extra szolgáltatás az azonos kategóriájú termékek összehasonlításának lehetõsége, ami például a hordozható számítógépek kiválasztásánál nyújt segítséget.

    A teljes weblap tartalmát összefoglaló sitemap vagy tartalomjegyzék a fõ menüpontok mellett további információkkal is szolgál:

    A Toshiba weblapja igyekszik kielégíteni minden olyan információs igényt, ami a céggel kapcsolatban felmerülhet. Ez nem csak a cég termékeinek ismertetését és elérhetõségét jelenti, hanem az összes olyan tevékenységét, ami a vállalat arculatának kedvezõ alakítását illetve a hosszú távon kitûzött célok elérését szolgálhatja. A weblap tehát aktív és önálló része a cég kommunikációjának.

 

1.2 Ágfalvi Fogadó, lokális piacra koncentráló kisvállalkozás

    Egyszerû eszközökkel dolgozik a Sopron-közeli Ágfalvi Fogadó weblapja, mely a város Internetes megjelenésének részeként néhány oldalnyi terjedelemben ismerteti szolgáltatásait. Az indexoldalon (2.2 melléklet) láthatunk egy képet a fogadóról, alatta pedig egy rövid leírást a beosztásáról, az aktuális árakról illetve az elérhetõségrõl. A szolgáltatások a következõek: szállás, étkezés, valamint a különteremben lebonyolítható rendezvények. A fõoldalon további három link található az éttermet bemutató laphoz, a helyi látványosságokhoz illetve a környék programlehetõségeihez. A weblapon nincsenek különleges grafikai megoldások, de készítésénél nem is ez volt az elsõrendû szempont. Az indexoldalon található továbbá egy német nyelvre váltást szolgáló gomb, ami a kiszolgálni kívánt célcsoportra is utal. Az Ágfalvi Fogadó lokális szinten nyújt szolgáltatást, melyet értelemszerûen csak azok vehetnek igénybe, akik ellátogatnak ide. A weblap így, bizonyos értelemben egy elektronikus szórólapnak is tekinthetõ, melynek fenntartása nem igényel nagy beruházást, de az Internet segítségével bárhová eljuthat és látogatókat hozhat a fogadónak.

 

1.3 Barclays Bank (Egyesült Királyság), országos szinten nyújtott banki szolgáltatások

    Az Egyesült Királyság és fõként Anglia egyik meghatározó bankjának számít a Barclays Bank, mely lakossági és vállalati ügyfeleket egyaránt kiszolgál. A bank arculatának alapvetõ eleme a világoskék szín, s ez a széleskörû szolgáltatásokat bemutató weblapon is meghatározó (2.3 melléklet ). A bemutatott oldalak közül talán a Barclays-é a legegységesebb megjelenésû. Minden alsóbb szintû oldal ikonokkal és szöveggel egyértelmûen mutatja, hogy éppen mit nézeget a látogató illetve milyen továbblépési lehetõségei vannak. A fõ menüpontok a bank különbözõ szolgáltatásaira épülnek, melyeket az egyéb Barclays-zel kapcsolatos információk, munkavállalási lehetõség, visszajelzés illetve segítség a lap kezelésével kapcsolatban egészítenek ki. A kezdõoldal központi része egy folyamatosan változó kép, mely a bank hirdetéseit jeleníti meg adott idõközönkénti váltással.

    A bankok számára az Internet és a WWW nyújtotta technológia egyértelmûen az on-line tranzakciók lehetõségét veti fel. Az Internetnek ezen a téren való alkalmazása elsõsorban az adatbiztonsági problémák miatt, erõsen vitatott, bár számtalan próbálkozás illetve mûködõ megoldás létezik már. Dolgozatomban nem kívánok részletesen foglalkozni ezzel a területtel, ennek tárgyalása egy nagyobb terjedelmû munka része lehetne.

    A Barclays Bank weblapja nem helyez hangsúlyt az on-line tranzakciókra, elsõrendû célja a szolgáltatások bemutatása, a bankkal kapcsolatos hírek terjesztése, egységes és bizalmat keltõ formában.

 

1.4 Amazon.com (USA), virtuális könyváruház

    Az Amazon.com egyértelmûen a WWW egyik sikersztorijának számít, s ezt nem is titkolva a következõ köszöntéssel indít: “Üdvözöljük az Amazon.com-nál, a Föld legnagyobb könyvesboltjában”. Ez a bolt azonban csak virtuálisan, azaz az Interneten létezik, egyben ennek köszönheti óriási kiterjedtségét és globalitását. Az Amazon.com egy egyszerû és nagy hagyományú termék, a könyv terjesztését tûzte ki célul, a hagyományostól eltérõ csatorna segítségével. A leendõ vásárlók nem a könyvesboltba mennek el, hanem az Internet segítségével böngészik végig a kínálatot, rendelésüket is itt adhatják le, melyet a cég postai úton teljesít. Az újfajta módszer mellett és ellen a következõ érvek szólnak:

Ellene:

Mellette:     A nyitó oldalon felkínált szolgáltatások közül néhány: általános keresés, téma szerinti keresés, bestsellerek, javaslatok a kereséshez, ajándék javaslatok, gyerekeknek szóló szekció, médiavisszhang, díjnyertesek, bevásárló kosár. Az Amazon.com sikere az 1995 júliusi beindulást követõen elsöprõ volt, s azóta tõzsdén jegyzett céggé is vált. A World Wide Web kínálta lehetõséget sikerrel használta ki, úgy, hogy az eladási folyamat egy része megmaradt a hagyományos úton, míg a kiválasztás és a megrendelés az új technológia segítségével, bõvített szolgáltatásként értelmezhetõ. Jelenleg mintegy 2.5 millió könyvbõl áll a kínálat, és 160 országból 1.5 millió ember vásárolt már az Amazon.com-tól.

    Az elektronikus publikálás terjedése miatt a “Gutenberg-korszak” végét jósló szakértõk számára rendhagyó példa az Amazon.com, mivel az Internet által, éppen a hagyományos, papírra nyomtatott olvasnivaló globális terjesztését segíti elõ. (Az Amazon.com kezdõlapja a 2.4 mellékletben látható.)

 

1.5 Melbourne Park (Ausztrália), egy sportszolgáltatást nyújtó létesítmény

    A világ négy legnagyobb teniszversenye közül az Australian Open-nek (ausztrál nyílt teniszbajnokság) ad otthont minden év januárjában a Melbourne Park, ez a többfunkciós sportlétesítmény. Weblapja részletesen ismerteti a most 10 éves komplexum történetét, lehetõségeit, a hozzá kapcsolódó sport- és kulturális eseményeket. A nyitható tetejû, 17 000 férõhelyes aréna jelenti a fõ attrakciót, ennek részletes bemutatása, variálhatósága jelenti a weblap egyik fõ elemét. A kezdõ lapon (2.5 melléklet) található fõ menüpontok: aréna, reprezentatív célokat szolgáló kiegészítõ épület (Function Centre), folyamatosan épülõ új létesítmények, teniszezési lehetõség a nagyközönségnek, jegyvásárlás, link az Australian Open weblapjához, információk a nemzeti kosárlabda bajnokságról, a létesítmény 10 éve.

    A Melbourne Park funkciója és mûködése nehezen köthetõ az Internethez, ám azzal, hogy egy olyan világszerte nagy érdeklõdést kiváltó esemény, mint az Australian Open helyszínéül szolgál, jelentõs mértékû publicitáshoz jut. Ennek egy része az Internetes megjelenés, melyre a legtöbben a teniszbajnokság oldalait böngészve találhatnak rá. A szolgáltatások bemutatása és a kapcsolatteremtés lehetõsége az Internet segítségével elõmozdíthatja a létesítmény ismertségét és a gazdaságos mûködéséhez szükséges egyenletesebb kihasználást.

 

1.6 Központi Statisztikai Hivatal (KSH), széleskörû adatbázissal rendelkezõ nonprofit intézmény

    Elsõdlegesen az adatszolgáltatás a célja a Központi Statisztikai Hivatal által üzemeltetett weblapnak és a rajta elérhetõ STADAT statisztikai információrendszernek. A KSH adatai eddig hagyományosan nyomtatott formában jelentek meg évkönyvekben, zsebkönyvekben illetve gyorsjelentésekben, mindez mostmár WWW-n is látható. A nemzetközi, országos és megyei szintû adatok magyarul, a nemzetközi és országos adatok angolul is elérhetõek.

    A WWW segítségével a strukturált adatbázisban lehetõség van az egyre mélyebb szintû keresésre. A STADAT rendszer frissítését folyamatosan végzik, a gyorstájékoztatók az engedélyeztetés után azonnal felkerülnek, a nagyobb méretû adatbázisok felkerülése egy-két hetet vesz igénybe. Az adatok szerkesztett formában letölthetõk, azaz nem csak a WWW-n lehet nézegetni õket.

A weblap a következõ további szolgáltatásokat sorolja fel:

    Az eddig tárgyalt weblapoktól eltérõen ezért a szolgáltatásért fizetni kell, azaz a kezdõoldalról a tájékoztató részeken kívül az adatbázisokhoz való hozzáférés pénzbe kerül. A regisztrált felhasználók azonosítót és jelszót kapnak, aminek segítségével a különbözõ szolgáltatás-csomagok már használhatóak és letölthetõek.

    A KSH weblapja fizetõs szolgáltatást kínál az Interneten át, melynek tárgya a hivatal által szakszerûen feldolgozott adatbázis. Ennek jelentõsége az üzleti vállalakozások, oktatási és államigazgatási intézmények számára lehet kiemelkedõ, mivel az Interneten át akár gyorsabban és további számítógépes felhasználásra alkalmas formában juthatnak adatforrásokhoz.

    A jövõben további, nagy adatbázissal rendelkezõ nonprofit intézmények (például: Cégbíróság, Földhivatal) adatainak Internetes megjelentetése, illetve az esetleges online ügyintézés sokat segíthet a megterhelt hivatalok adminisztrációs problémáin. Ehhez a hozzáférési jogok megfelelõ szabályozására és az adatok folyamatos és gyors frissítésére van szükség, amit a KSH jelenleg úttörõként próbál megvalósítani ebben a kategóriában. (A KSH indexoldala a 2.6 mellékletben látható.)

 

2. Tartalomszolgáltatás

 

2.1 Definiálás és jellemzõk

    A felsorolt weblapok mellett külön tárgyalási témát képez az Internet marketing vonatkozású tárgyalásánál a tartalomszolgáltatás. A WWW sikere nagyrészt az általa elérhetõ nagy mennyiségû és gyors információ megszerzésében illetve a szabad szelektálás lehetõségében áll. A tartalomszolgáltatás tulajdonképpen ennek az igénynek a lehetõ legszélesebbkörû kielégítését teszi lehetõvé. A tartalomszolgáltató (content provider) terméke az információ, melyet az Internet segítségével juttat el a felhasználókhoz. Ebben az esetben az Internetet valóban egy új médiának tekinthetjük, melynek sajátosságai a hagyományos médiákkal szemben a következõk:

    A tartalomszolgáltatók ezeknek a tényezõknek a figyelembe vételével alakíthatják ki kínálatukat. Gyakran nevezik Internetes újságnak vagy magazinnak ezeket a termékeket, valójában azonban egy kombinált médiáról beszélhetünk, mivel a World Wide Web egyformán képes a szöveg, a hang és a mozgókép közvetítésére, ami több, mint egy papíron megjelenõ újság, hagyományos rádió- vagy akár TV adás. A jellemzõk megismerése után lássuk két tartalomszolgáltató Internetes megjelenésének rövid ismertetését.

 

2.2 Egy klasszikus külföldi példa: CNN Interactive

    Az Öböl-háború nyomán közismertté vált CNN televízió, a hírek azonnali - gyakran élõben történõ - sugárzásával vált népszerûvé. Ennek az elképzelésnek a folytatásaként jött létre az Internet felfutásával a CNN Interactive vagy CNN.com, ami az azonos vállalatcsoporthoz tartozó Internetes hírszolgáltatás megvalósításának letéteményese. Az amerikai CCN.com-ot gyakorlatilag az Interneten elérhetõ, elsõ számú angol nyelvû hírforrásnak tekinthetjük, nem véletlen, hogy azon oldalak közé tartozik, melyet naponta a legtöbben látogatnak meg világszerte.

    A weblap felépítése tudatosan egyszerû és könnyen áttekinthetõ a fokozatosan megnyíló navigációs gomboknak köszönhetõen, melyek a lap bal oldalán találhatóak (3.1 melléklet). A képernyõ tetején folyamatosan változó hírek futnak, mely alatt az aktuális helyi idõ látható. Lehetõség van továbbá a hírek élõ hallgatására illetve a korábban említett lehetõséget kihasználva személyre szóló felület kialakítására (Custom News), mely az elõre megjelölt specifikus témákat gyûjti össze a bejelentkezõnek. A képernyõ közepén látható az aktuális fõ téma és egy hozzá kapcsolódó fénykép. Az itt látható híreket csak az élõ TV adás képes megelõzni a frissesség szempontjából. Az Interneten eljuttatott tudósítások és a digitális kamerával készült képek rendkívül rövid idõ alatt felkerülnek a weblapra.

    Egy szomorú eset mutatott jó példát a CNN.com nyújtotta szolgáltatás idõszerûségére. Diana hercegnõ tavalyi halálos balesete után közvetlenül a CNN weblapját rövid idõ alatt több millióan látogatták meg, és értesültek az eseményrõl, órákkal az extra kiadásként megjelenõ nyomtatott lapok híradása elõtt. Amikor az újságok a baleset tényét és körülményeit hozták, a CNN Interactive már a hercegnõ koporsójának Londonba érkezésérõl tudosított képekkel.

    A CNN rendkívül széles híranyagot közöl a legkülönbözõbb témákban a politikától az egészségápoláson át a showbusiness világáig. A hírek olvasása mellett további, az Internet lehetõségeit kiaknázó szolgáltatásokra bukkanhatunk. A témákhoz gyakran kapcsolódik a CNN TV-tõl átvett rövidfilm vagy hangbejátszás, ami a hírt még élõbbé és színesebbé teszi. A fõ témakörök alatt külön menüpont vezet a kizárólag politikai, sport és pénzügyi hírekhez, melyet az oldal spanyol nyelvû változata követ.

    A társasági/társalgási (Community) szekcióban a látogatók mindenki számára olvasható üzeneteket hagyhatnak, a Chat segítségével beszélgethetnek illetve E-mail-ben visszajelzést küldhetnek az oldalak tartalmára vonatkozóan. A weblap forrásai (Site Sources) szekcióban a teljes tartalmat, a súgót (Help) böngészhetjük illetve kulcsszavakat kereshetünk az összes oldalon. Speciális rész foglalkozik a gyorshírek közlésével, a régebbiek és a hozzájuk kapcsolódó filmek tárolásával.

    A CNN Interactive bemutatását összefoglalva kijelenthetjük, hogy ez az Interneten elérhetõ szolgáltatás egy olyan, az Internet által nagymértékben behálózott országban, mint az Egyesült Államok, felveszi a versenyt a televíziós csatornákkal, ami egyértelmû kihívás a hagyományos média számára.

 

2.3 Egy magyar példa: Internetto

    Az amerikai példától eltérõ szerkezetû és stílusú az IDG Kft. által üzemeltetett, gyakorlatilag elsõ számú magyarországi tartalomszolgáltatás, az Internetto. Ez a weblap sajátos hangvételével a magyar Internetes társadalom meghatározó formálójának számít. Az oldalon több helyen is megtalálható szlogen szerint “világítótorony kíván lenni az információ tengerében”.

    Az Internetto információi a CNN-hez viszonyítva kevésbé rendszerezettek, a kezdõlapra nézve kissé ömlesztve találkozunk a híráradattal, ez a tulajdonság azonban egyedivé és színessé teszi a weblapot (3.2 melléklet). Itt is vannak rovatok, de teljesen egyéni, sajátos gondolatvilágot tükrözõ megoldások is (pld.: a kezdõlap alapszíne az aktuális budapesti hõmérséklet függvényében változik a meleg és hideg színeknek megfelelõen). A legfrissebb Internetto hírek mellett a következõkkel találkozhatunk:

    A hírek között több reklám is felbukkan, ami azt mutatja, hogy az Internetto oldalai által elérhetõ publicitás már felkeltette a hirdetõk érdeklõdését.

    Az egyik legfontosabb további szolgáltatás az Internetto hírlevél, ami a kezdõlapon E-mail címünk megadásával azonnal megrendelhetõ. Ez a korábbiakban tárgyalt, E-mail-ben továbbított hírlevél az Internetto híreinek hetenkénti összefoglalását tartalmazza, elsõsorban a számítástechnikai újdonságokra koncentrálva, de található benne szakszerû recept is. A hírlevél eljuttatja az Internetto híreit azoknak is, akik nem vagy csak korlátozottan férnek hozzá a World Wide Web-hez, de nem titkolt célja, hogy az olvasókat a weblap meglátogatására késztesse. A hírlevelet 1998. április 6-án 20860 felhasználó részére küldték el az Internetto szerkesztõi.

    Az Internetto kezdeményezése volt a korábban már említett, önálló TV adás 1998. március 31-én, mely jelentõs érdeklõdést és sikert váltott ki. A fõszerkesztõ a következõképpen kommentálta ezt a sugárzás után megjelenõ hírlevélben: “Felpróbáltuk a felnõttek cipellõjét, lötyög a lábunkon, de majd belenövünk. A tv.internetto akkora sikert aratott, hogy elhatároztuk tovább kísérletezünk...”

    A vezetõ magyar Internetes hírszolgáltatás bemutatását összefoglalva kijelenthetjük, hogy az Internetto sajátos hangvétele és a nagyközönség számára nem mindig érthetõ nyelvezete ellenére méltán számít az egyik elsõ számú magyar weblapnak és tartalomszolgáltatónak. A magyarországi Internetes közönség összetétele jelenleg a magasabb iskolai végzettségûek túlsúlyát mutatja, ami magyarázatot adhat a sikerre. Ezzel a jelenséggel részletesebben dolgozatom harmadik részében foglalkozom. Az Internetto mellett más magyarországi tartalomszolgáltatás is elérhetõ, ezek közül néhány: HVG Online, Budapest Online, Népszabadság Online.