Dolgozni Izlandon

A hozzám beesett érdeklödök levelei szerint ez sokak álma.
Vannak, akik kalandot keresnek, vannak akik "csak" el akarnak jönni
Magyarországról, lehetöleg minél messzebb, vannak akik úgy gondolják, hogy
otthoni munkanélkuliséguk helyett jobb, ha háromezer kilométerrel odébb
próbálkoznak. A dolog nem reménytelen, de nem könnyu, mert Izlandon is
kb. 4%-os a munkanélkuliség. (a napokban például az ország legnagyobb
kórházában 200 dolgozónak mondtak fel egyszerre)
Ahhoz, hogy ne kelljen feleslegesen százezreket kifizetni repulöjegyre,
azután sok macera után a már (talán) felszámolt kiindulóhelyre kényszeruen
és csalódottan visszaköltözni , néhány alapvetö információt leirnék,
felturbózva saját börön megélt tapasztalatokkal. Ez nem kell, hogy
elriasszon bárkit, és nem akar alap nélkul bátorítani senkit. Egyszeruen
csak arról van szó, hogy (szerintem) mi a helyzet az izlandi
munkafronton, szabad felhasználásra.

Kulföldieknek Izlandon dolgozni megengedett. Eddig is szabad volt, a
2004. május 1-i dátum nem "falledöntés", de jogi szempontból fontos dátum.
A tiszteletbeli konzul levele szerint (szó szerint idézve) " május
1.-töl az Európai Unió tagja Magyarország, így az EES övezet része.
Izlandon május 1.-töl magyar állampolgár korlátozás nélkül vállalhat
munkát - amennyiben talál munkáltatót. "
A legfontosabb ebben, hogy a magyar állampolgárnak elöször munkáltatót kell
találnia, aki úgymond "felelösséget vállal érte". Ha sikerult megtalálni
egymást, az tudni fogja, mi a teendö, és elintézi leendö dolgozójának a
szukséges adminisztrációt. Ez eddig is igy volt, ezután is igy lesz. Hogy
hogyan lehet ilyet találni? Nehezen.
Az interneten vannak olyan honlapok, ahol munkát kinálnak.
A hirdetések persze izlandiul vannak irva, ha pedig direkt kulföldieket
céloznak meg , akkor értelemszeruen azon a nyelven irják, ami a munkához
szukséges (99%-ban angolul). Ez föleg a vizsgához, vagy magasabb iskolai
végzettséghez kötött állásoknál érvényes.
Sokan élnek azzal a reménnyel, hogy eldolgozgatnának valami hajón,
halgyárban, uzemben, irodában, valahol.
-hajóra csak olyat vesznek fel, aki rendelkezik "tengeri" vizsgával
(sjópróf), enélkul a hajó kapitánya nem fogja felengedni a hajóra
(magánemberként kivihet bárkit, az az ö privát dolga, de bármi történik ,
az az ö felelössége) A hajón végzett munka úgy tunik, mintha nem követelne
nagy szakértelmet, de a halászat kockázata hasonló is lehet a kohász,
bányász munkáéval. (két hete egy hálóhúzó hajón történt, hogy a háló kötele
csörlözés közben "elkapta" az egyik dolgozó lábát. Mire sikerult elvágni
a kötelet, az illetö mindkét lába térdben leszakadt. A sérult középkorú,
képzett és tapasztalt dolgozó volt.) Ha valakinek lehetösége nyilik hajón
dolgozni, akkor gondoljon arra is, hogy igen cudar idö is tud lenni kinnt
a tengeren. (kulön most nem is szólok a veszélyes munka végzése közbeni
nyelvi problémáról )
- A halgyárakban a szalag mellett ulnek, állnak emberek ( a
halszagban!!!!, nem vicc, van, aki nem birja sokáig), csinálnak valamit
napi nyolc vagy több órán át . Az ilyen munkáknál sok a kulföldi ( fehér,
sárga , fekete egymás mellett dobozol, belez vagy válogat). Ha valaki képes
megérteni, mit kell csinálni, vagy valamilyen módon meg tudja oldani a
kommunikációt, akkor lehet, hogy csak egyszer mondják el, mi a dolga, aztán
csinálhatja éveken át, akár szótlanul is. Ahogy az a szalag mellett
szokás. Az ilyen munkáért (mivel "szakértelmet" nem igényel) a minimálbér
közelében fizetnek, ami muszakpótlékkal és teljesitmény pótlékkal
növelhetö. Ide bárkit felvehetnek, ha van szabad hely, és az kapja meg az
állást, aki hamarabb odaér. Uresedéskor esetleg már aznap ott van az új
ember, mert a szalag megy tovább. Várólista az lehet , föleg az ázsiából
és a kelet-Európából valók ugrásra készen várnak a lehetöségre. Az ilyen
helyek sokszor hirdetés nélkul elkelnek, de esetleg kereshetnek
dolgozókat hirdetés útján is..
- Uzemben . A hegesztési varraton nem látszik, milyen nemzetiségu. Ez igaz.
Pl. viszonylag sokan (18-an) jöttek (menekultek) a régi Jugoszláviából az
északi Siglufjördurbe. Aki villanyszerelö volt, lakatos, vagy tudott
hegeszteni, találtak neki munkát a faluban,(vagy átmenetileg fizették nekik
a munkanélkuli járulékot, ami normális esetben csak akkor jár egy évig, ha
elötte minimum egy évet dolgozott az illetö). Ilyenkor ( kezdetben
fokozottan) valamelyik tapasztalt melós figyelte a "kulföldit". Két hét
alatt kiderult, mit tud, mit lehet rábizni. De a helyzet más a "vad"
munkaeröpiacon, több jelentkezö közul a tapasztaltabb, a jobb viszi a
melót (vagy aki az uzemvezetönek jobban tetszik). Föleg nagyobb munkákra
(pl. a kárahnjukai épitkezés) vannak , akik szervezik a szakmunkások
kiszállitását. Ezek a saját anyanyelvu újságjaikban hirdetnek a maguk
módján, majd általában a dolgozók fizetésének legalább 10-15%-át kérik a
közvetitö szolgálatukért. Itt Izlandon a magyarok számára ilyen egyelöre
nincs . ( A lengyelek már kiépitették ezt a vonalat, kb. háromezren vannak
Izlandon, nagy részuk vasipari szakmunkás és a hozzátartozóik. Mivel sokan
vannak és szervezettek, ezért nagyobb munkákat is el tudnak vállalni, ha
ember kell, hozatnak otthonról)
- Takaritás, festés: nemzetközi munkák. Nem dumálni, csinálni, csak meg
kell találni, hogy hol. Sok kulföldi dolgozik ilyen helyen is viszonylag
alacsony fizetésért.
- Van, aki megpróbál feketén dolgozni, ilyenkor a munkáltatót megbuntetik,
az engedély nélkul dolgozót pedig kiutasitják.
- Kereshetnek munkát extra képzettségu emberek is, szakérök, zenészek,
muvészek. (én például két diplomával nem találok) Nagyon fontos, hogy már a
jelentkezéshez rendelkezni kell a diplomák, bizonyitványok angol vagy
német nyelvu hivatalos forditásával, szakmai önéletrajzzal. (ha kérnek még
valamit, az a hirdetésben szerepel)
Lehet keresni munkát a következö honlapokon:
http://www.vinnumalastofnun.is
(Ez összeköttetésben van a tanácsadókkal (starfsráðgjafi), akiknél lehet
érdeklödni.)
http://www.leit.is
http://www.kassi.is
http://www.job.is
http://www.islenskf.is

Két újság hirdetési rovatában is lehet keresni
http://www.mbl.is
http://www.visir.is
itt az auglýsingar, vagy smáauglýsingar rovatban, a vinna, vagy atvinna
cimszót kell nézni.
Példák
"Störf fyrir háskólamenntaða/sérmenntaða" - föiskolai vagy kulönleges
végzettség szukséges hozzá (pl. kennari-tanár, tónlistarkennari-zenetanár)
"Skrifstofu-, sölu og afgreiðslustörf" - irodai munka, árusitás vagy eladás
"Störf á hótelum og veitingahúsum" - állás szállodában vagy étteremben
"Störf fyrir iðnmenntaða" - állás ipari dolgozóknak (pl.kömuves- múrari,
csöszerelö-pipulagningarmaður, villanyszerelö-rafvirki, fodrász-hársnyrtir,
autószerelö-bifvélavirki,...)
"Störf við fiskvinnslu" - munka halfeldolgozóban
"Verkamannastörf" - kulönféle /ipari/ munkák (pl. málningarvinna-festés,
vörubifreiðastjóri-teherautóvezetö, starfsmaður í þvottahús-alkalmazott a
mosodában, verkamaður í garðyrkju-kertész, kartöflurækt-krumplitermesztö)
"Ýmis önnur störf" - mindenféle más
Ha valami valakinek megtetszik , lehet infomációt kérni a honlaphoz
feltuntetett cimen angolul, vagy izlandiul.
Aki nyelvet akar tanulni, a http://www2.hu-berlin.de/bragi/ honlapon
talál izlandi nyelviskolát, több /köztuk angol és német/ nyelvu
segítséggel .

Ha valakinek sikerult munkát, munkáltatót találnia, vagy elfogadják a
jelentkezését, akkor jobb elöre megegyezni, milyen módon jut ki Izlandra,
nehogy késöbb kellemetlen meglepetés legyen. Van, amikor a munkáltató kuldi
a repulöjegyet (ez egyedul azon múlik, megéri-e neki, de még nem hallottam
olyan szakmunkásról vagy halgyári munkásról, akinek sziveskedtek volna
kifizetni, bár semmi nem lehetetlen. De hallottam már olyanról , hogy
kifizettették a repulöjegy felét és a másik felét részletekben fizethette a
dolgozó, de ehhez már az kell, hogy nagyon nagy szukség legyen az illetöre.
A mese csúcsa, amikor a munkáltató mindent /repulöjegyet, szállást/ fizet)
A repulöjegy oda-vissza jegy lehet csak.
A dolgozó a munkavállalási engedélyét itt fogja megkapni (a munkáltatóval
tisztázni kell, hogy beutazáskor már a repulötéren legyenek a szukséges
papirok, és mint munkavállaló lépjen a leendö dolgozó az országba, kulönben
három hónapon belul el kell hagynia az országot, hogy (mégegyszer) most
már az elöirásnak megfelelöen léptessék be (volt már rá példa) . A
próbaidö alatt döl el, hogy maradhat, vagy haza kell utaznia /erre kellhet
a visszajegy/) Három hónapig való tartózkodáshoz nem kell engedély. A
munkavállalási papirok elintézése , a bér megállapitása az érvényes
szabályok alapján a munkáltató feladata. A személyi szám / kennitala /
(szul. nap, hó ,év utolsó két jegye, plusz egy négyjegyu szám, összesen
tehát tiz számjegy) megadása jelzi, hogy az illetö nyilvántartásban van,
legális munkavállaló, akinek béréböl vonják majd a társadalombiztositási
járulékot (ezért orvosi ellátásra jogosult), és van adópapirja (skattkort),
magyarul adóköteles, és jogosult adókedvezményre is. Személyi számot kapnak
a dolgozó hozzátartozói is, feleség vagy igazolt élettárs és a gyerekek.
Aki személyi számmal rendelkezik az alapithat vállalkozást is, ami ezen a
számon lesz nyilvántartva, adóztatva stb (az ehhez szukséges szabályok
megtanulásához érdemes némi idöt ledolgozni, tájékozódni, és az átlagosnál
jobban rákészulni .)
Egy hónapban ha valaki keres a példa kedvéért bruttó 100 ezer izlandi
koronát, abból 40% a jövedelemadó (tehát marad 60 ezer), de havi kb. 20
ezer korona adókedvezményt kap, tehát 80 ezret kap kézhez /ha pl. a
feleség nem dolgozik, a dolgozó használhatja az ö adókedvezményét is, a
feleség "skattkortja" a férj munkáltatójához kerul, ekkor "visszakaphatja"
a feleség kedvezmény 20 ezer koronáját is (tehát e példa esetén elvileg 100
ezernél tart ). 200 ezernél, ha az asszony "skattkort"-ját is használják a
40% levonása után 120 ezer, plusz 2x20 ezer(adókedvezmény) = 160 ezer
korona marad, ebböl vonják a többit ) itt most nem számoltunk a
társadalombiztositási járulékkal . Ha a feleség közben néha dolgozik, az ö
fizetéséböl a teljes 40%-ot levonják. Az adóbevallás (családi adózás) az
év elején február táján van. A dolgozó augusztusban kapja meg a
"végeredményt", mennyit kell még fizetnie (ezt részletekben is lehet majd
teljesiteni), vagy mennyi túlfizetése van, amit visszakap.

Ha valaki megkapja a megpályázott állást, még a csomagolás megkezdése
elött érdemes átgondolnia néhány dolgot:
- tudja-e a nyelvet, amin kommunikálni fog (angollal el lehet boldogulni)
- mindenképpen érdemes e-mailokkal levelezni, a telefonköltségekbe bele
lehet fulladni, egy-egy félrehallás miatt iszonyú bonyodalmak lehetnek
- 3000 km-re lesz honfitársaitól, barátaitól.
- a repulöjegy drága /föleg ha valamiért haza kell utazni, mert otthon maradt/
- az izlandi idöjárás más, mint a magyarországi
- a munkáltatótól szándéknyilatkozatot, vagy elöszerzödést kell kérni, rá
kell kérdezni, mi lesz a körulbeluli fizetés, az a helyi viszonylatban
mennyire biztositja a megélhetést (tekintélyes kulönbség van pl. a
lakásbérleti dijjak között,vidéken 20-30 ezerrel lehet számolni, a föváros
környéken közelitöleg annyi ezer, ahány négyzetméter /környéktöl fuggöen
20-40%-kal több is lehet/. )
- szukség van-e az állás betöltéséhez speciális eszközre (hangszer,
muszer), azt le kell-e vámoltatni, magával viheti-e repulön, ki kell-e,
lehet-e kuldeni Izlandra.
- a repulön húsz kilós csomag lehet, ami ebben van, azzal kell lényegében
az új életet kezdeni
- hogyan lehet legálisan pénzt kihozni. Kezdetben rengeteg kiadás van, és
egy ideig lehet, hogy semmi bevétel nem várható, szukség lesz némi
kezdötökére.
- Van-e gyerek, milyen korú, hogy fogja viselni az utazást, környezeti
változást.
- a fövárosba vagy környékére kerulö az otthoni nagyvárosi magányt is
érezheti majd (ráadásul idegen nyelvkörnyezetben), a vidékre kerulö
számithat a kisebb telepulés közösségének segitségére, de a szórakozási
és kulturális lehetöségek teruletenként igen eltéröek, jelentösen
szegényebbek a fövárosihoz képest
- nem csak a fizetés nagyságán fog múlni, hogy valaki megtalálja-e Izlandon
, amit még otthon elképzelt
... és még ezer dolog, ami az ember agyában egyidöben kavarog, hogy
eldöntse, érdeme-e kijönni, vagy nem. (nem az olvasó "lenézése", hogy
magától értetödö dologra hivom föl a figyelmet, a nagy stresszben sokszor a
legegyértelmubb dolog felejtödik el, ha valami le van irva, könnyebb
hozzátenni, vagy kihúzni és módositani, mintha az ember csak agymunkázik)
Sokan kérdeznek fizetésekröl, árakról. Durva ( nagyon durva!!)
közelitésben használható, hogy az izlandi munkavállalók bérei kb. annyi
izlandi korona, amennyi a hasonló kvalitású magyarországi dolgozó bére
forintban. Pl. segédmunka 100ezer körul, szakmunkás bruttó 100-200 ezer
között, diplomával 150-200 ezer felett. Muszaki cikkek, autók mindkét
helyen az európai árakon, (benzin ,95 ólommentes forintra átszámítva ma
kb. 270 forint/liter) élelmiszerek Izlandon többszörös (legalább 2-3
szoros) áron. Nálunk áram havi 3000, melegviz kb. 4000, telefon havi 15000,
(mégegyszer: ez nagyon durva közelités!!!!!)
Elsö részként ennyi elég. Ha valakinek ezek után van konkrét kérdése,
jelntkezzen.

Ladu
2004. január 18.