Utolsó izlandi napunkra
már csak egy korai kelés és buszozás jutott a repülőtérig. A Tax-free
shop-okban elköltöttük maradék pénzünket, majd Amszterdam felé indultunk
a repülővel. 8 órás várakozás után este már Budapest volt a cél, ahol
10 nap után újra sötétség és 30 fokos meleg várt minket
Árak Izland a világ legdrágább országai közé tartozik. A magas árakat alapvetően az a tény indokolja, hogy rengeteg alapanyagot és élelmiszert nagy távolságról kell ide szállítani, és ez csak hajón vagy repülőgépen lehetséges. A magyarországi árakhoz való hasonlítás ezért meghökkentő. 1999. júniusában 1 korona (IKR) = kb. 3.4 forint (HUF) árfolyam mellett az árak koronában még kb. 10-20 %-al magasabbak az itthoni forintban megadott árakhoz képest, azaz majdnem négyszeres a különbség. Tájékoztatásul néhány adat: egy rövid (2-3 perces)
telefon haza 300 IKR Vezetés és autók Az autóvezetés Izlandon egyszerre kellemes és megterhelő. A kontinensen tapasztalható forgalom gyakorlatilag nincs, az országutakon előfordul, hogy 100 kilométeren keresztül 5-6 kocsi jön csak szembe. Többsávos út a főváros környékét kivéve nincs, autópályák nem épültek. A szigeten körbevezető 1-es számú út nagyon jó minőségű, viszont van néhány szakasz, ahol nem aszfalt borítja, itt értelemszerűen lassabban lehet csak haladni. A sebesség-korlátozás 90/km óra, amit néha nehéz betartani, ha az ember hosszabb egyenes és teljesen elhagyott szakaszra ér. Gyakoriak a beláthatatlan emelkedők, itt érdemes visszavenni az iramból, nemcsak a szembejövő forgalom, hanem esetleg a kitáruló táj miatt is. A ritka forgalom azonban figyelmet is igényel, könnyen elálmosodik az ember a monotonitástól. Az utakon gyakori a természetes akadály: birka vagy ló. Ilyenkor lassítani kell, és óvatosan közelíteni hozzájuk, az elgázolt állatokért ugyanis a vezetők felelnek. A birkák a legvalószínűtlenebb helyeken is láthatóak, akár egy lávamező közelében is, néha egész mókásan tudnak bámulni. Praktikusan egyébként ők nyírják a füvet az ország területén :-) Sokszor előfordul az is, hogy a nagyobb autók vezetői nem mindig vannak tekintettel a kisebbekre. Nem egyszer terítettek be minket kavicszáporral a köves és kanyargós úton 50 helyett 80-nal száguldó nagy terepjárók vagy kényszeríttettek hirtelen lehúzódásra. Izlandon az autó a fő közlekedési eszköz, a motor és a bicikli inkább alkalmi passzió. Vonat nincs az országban. Rengeteg viszonylag új autót látni, melyeknek nagy része japán gyártmány. A széles tengelytávú bivalyerős terepjárók itt betöltik funkciójukat és mivel van elég hely, parkolni is lehet velük kényelmesen. Az autók közül sok a négykerék-meghajtású, amit szintén az időjárás indokol. Végül két praktikus dolog. A világítás használata állandóan kötelező, a legtöbb autóban ez automatikusan be is van állítva. A benzinkutak mellett ingyenes autómosási lehetőség van slaggal és kefével, ezt érdemes igénybe venni. Alkolfogyasztás után vezetni tilos. Ételek Nagyobb különbséget
a kontinentális konyhához képest nem sikerült felfedezni. Természetesen
a hal az egyik fő étel, helyi specialitás pedig a borjú- és birkahús.
A zöldségeket és gyümölcsöket melegházban termelik, ezért például a
paradicsomtól nem várhatjuk, hogy a hazaihoz hasonló piros és lédús
legyen. A kenyerek nagyon finomak, barna és fehér különböző variációkban
egyaránt kapható, süteményekkel együtt. A szállodákban egy átlagos,
igen bőséges reggeli a következő: Időjárás Erről nem biztos, hogy objektíven tudok beszámolni, hiszen csak 10 napot töltöttem Izlandon. Ebben az időszakban nem ment le a nap, így viszonylag egyenletes volt a hőmérséklet, az autó hőmérője alapján 10-20 C fok között ingadozott. A legalacsonyabb hőmérséklet egy alagútban 6.5 C fok volt, míg a legmagasabb Északon Laugarbakki felé haladva, napközben 24 C fok. Valószínűleg rendkívüli időszakban jártunk Izlandon és az átlagosnál sokkal több napsütésben és kevesebb esőben volt részünk. Sok épületben nyáron is fûtenek (a padlókat és a falat egyaránt), ami kellemes és néha szükséges is. Nagy nyitható ablakok viszont nincsenek, kis szellőző nyílásokat használnak mindenütt (aki még emlékszik az orosz órákról: fortocska) Szállás Ennek megszervezéséhez szerencsére nagy segítséget nyújtott az Internet. Az utazási irodák által küldött katalógusokból bőven lehetett válogatni. Az EDDA Hotel-láncot választottam, ahol egy un. Open Vocher rendszer segítségével előre sikerült rendezni a szállásgondokat. Kaptunk egy kis csekkfüzetet, amiből mindig kitéptek egy lapot a szállodában fizetés helyett. 6800 koronába került egy kétágyas szoba reggelivel. Igen sok hotel és vendégház tartozik bele a láncba, a rendszer nagy előnye, hogy távozáskor egy ingyenes telefonhívással lefoglalható a következő szálláshely. A lehetőséget látva, az EDDA a középkategóriába tartozott az árat és a minőséget tekintve. Ennél olcsóbb megoldás a hálózsákos szállás, illetve esetleg a farmszállás családoknál. Kempingezni is lehet, bár ez elég szűk időszakra korlátozódik. |
|||||
© 1999 Kósa István