9.nap július 4. vasárnap Reykjavík

Teljes napunkat a fõvárosra szántuk, mégpedig autó nélkül, immár gyalogosan. Felkerestünk még egy-két boltot, bejelentkeztünk az esti vulkán show-ra, elsétáltunk a városházára és a fõtérre. A modern városháza egy édesvizû tó partján található, ami a tengerrel ellentétben télen befagy. Az épületen belül egy óriási makett is található, mely méretarányosan mutatja Izland domborzatát. A fõteret sajnos pont renoválták, így éppen csak megnéztük a parlamentet és a püspöki templomot

Ebédre a helyi McDonald's-ban került sor, melynek két specialitása hagyott bennünk nyomot. Az udvarias kiszolgálás mellett közel 15 percet kellett várni a kért menüre, amiért kárpótlásul egy fagylaltot kaptam. A másik különlegesség a fákkal borított belsõ udvar volt. Itt a gyerekek akár fára is mászhattak, amire egyébként nem sok lehetõségük van, mivel Izlandon alig vannak nagyobb fák.

A régi kikötõben található az egyetlen gõzmozdony, mely már rég nincs forgalomban, hiszen Izlandon nem épült ki vasúthálózat. Ugyanitt a gyerekek szabadtéri akváriumokban rákokat és tengeri csillagokat nézegettek, folyamatosan ki-be rakosgatva õket a zavaros vizû medencékbõl. A kikötõ alkalmi látványossága volt egy német hadihajó és két tengeralattjáró, melyek látogatására rengeteg helyi lakos és turista gyûlt össze.

A kikötõbõl hosszabb séta után jutottunk a Nordic House-hoz, mely az északi népek kultúráját összefogó kulturális központ, könyvtárral és kiállításokkal. Ebbe a csoportba tartozik: Izland, Faeröer-szigetek, Svédország, Dánia, Norvégia és Grönland, Finnország. A modern épületet Alvaro Aalto világhírû finn építész tervezte az 1960-as években. Hazaindulás elott a Hallgrimur templom tornyába mentünk fel lifttel és néztünk körbe a városra és a környezõ hegyekre.

Este egy az óvároshoz közel esõ villanegyedben lévo érdekes helyet kerestünk fel, ahol vulkán show-t tekintettünk meg. A házigazda az apja és maga készítette filmeket vetítette a híres izlandi vulkánkitörésekrõl, egészen 1996-ig. Amint megtudta, hogy Magyarországról jövünk, Puskást kezdte emlegetni, akit látott Koppenhágában játszani, valamint elmondta, hogy kétszer is járt Budapesten. Valószínûleg ennek köszönhettük, hogy mint magyarok, jelentõs kedvezményt kaptunk a jegy árából J Különleges elõadói stílusa és humora egyedi hangulatot teremtett a kis vetítõteremben. Elmondása szerint folyamatosan készenlétben áll, hogy filmezni induljon, ha a szigeten vulkánkitörésrõl kap hírt. Néhány rövidfilmet mutatott be, melyek lélegzetelállító közelségbõl mutattak lávaömlést, kitörõ vulkánt, gleccser felolvadt jege által kiváltott vízözönt és egy születõ szigetet (Surtsey).