Még a hazai repülőtéren
ért minket az első meglepetés, amikor a határőr rövid útlevél-vizsgálat
után a következő gyors kérdést tette fel: " Mi az, hideget írt fel az
orvos?". Négyórás koppenhágai megálló után már az izlandi légitársaság
(Icelandair) repülőgépén ültünk és a felhők felett repültünk az ismeretlen
úticél felé. Az út során már izlandi ételt kaptunk, ami szerencsére
nem sokban különbözött a kontinentális koszttól. A közel három órás
út során az ülések felett lenyíló TV-ken nézhettük a társaság reklámjait
a nagyszerű adómentes vásárlási lehetőségekről, majd egy filmet angolul A fővárostól 50 kilométernyire lévő repülőtéren borongós idő, szél és pötyörgő eső fogadott minket. Gyorsan elintéztük a pénzváltást és a ránk várakozó bérelt autóval megindultunk Reykjavík felé. A táj megdöbbentő volt, kilométereken át elnyúló kietlen lávamező, a háttérben vulkánikus hegyekkel. Az ember úgy érezte magát, mintha a Holdon járna, sehol egy fa, bokor vagy nagyobb füves tisztás, csak göcsörtös barna és fekete kövek szerteszét. Nem túl barátságos fogadtatás. A távolban már látszott valami a városból, mely nevének jelentése: füstölgő öböl. Az elnevezés apropóját adó geotermikus források azonban már nem nagyon láthatóak, mivel a város fűtését szolgálják. Reykjavík elsőre csöndes kisvárosnak tűnt, hiszen úgy sikerült beautózni a központig, hogy szinte sehol sem kerültünk nagyobb forgalomba. Gyorsan felkerestük a központi turista irodát, összegyűjtöttünk egy halom prospektust a minket érdeklő tájakról, majd a város fölé emelkedő Nagy templom felé (Hallgrímur emléktemplom) vettük az irányt, hogy lefoglaljuk az egy héttel később esedékes szállásunkat. Az irodában a legnépszerűbb nyugat-európai turista központokat megszégyenítő bőség volt az információs kártyákból és szórólapokból. Minden fogadónak, kisebb nevezetességnek külön színes ismertető, melyről az E-mail és web cím sem hiányozhatott. A templom körbejárása után (este 6-kor bezárt) egy közeli dombon található kettős célt szolgáló modern épület felé indultunk. A Perlan (jelentése: kagyló) futurisztikus építmény, melegvíztárolóként és étteremként funkcionál . Mellette és magában az épületben is található egy-egy gejzír, mely különleges látvány. A benti mesterséges és 15 percenként tör ki. Az első osztályú étterem teteje körbe fordul az asztalokkal együtt, a negyedik emeleti erkélyekről pedig szép kilátás nyílik a városra. Első nap még azt hittük, nem fog sokat sütni a nap, ezért jó sokat fényképeztünk a lassan beboruló időben. A városból kicsit nehezen találtunk ki, de végül nyugat felé haladva elindultunk - a Thingvellir-tó mellett is elhaladva - első szállásunk felé Laugarvatn-ba. Az út már kicsit változatosabb volt, helyenként egészen különleges tájakkal, például sárgás-szürke messziről világító hegyoldalakkal és fel-felbukkanó havas lejtőkkel. Először szembesültünk a később gyakran visszatérő alacsonyabb rendű utak nyújtotta megrázkódtatással, de szerencsére az utolsó szakaszon, egy kb. 20 kilométeres zötyögés után megérkeztünk a Hotel Edda ML Menntaskólinn-ba. Ez egy középiskola, melynek kollégiuma és étterme nyáron szállóként szolgál. A szállás egyszerű, a szobák és a reggeli külön épületben kapnak helyet, de tágas és tiszta. Az éjszakai világosság ellenére nagyot aludtunk. |
|||||
© 1999 Kósa István